A Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem, a Case Western Reserve Egyetem, valamint az Amerikai Természettudományi Múzeum szakemberei huszonöt éve végeznek kutatásokat az Andokban, a Tinguiririca-folyó völgyében, a chilei–argentin határ közelében. A vulkanikus kőzettel borított terület sokáig elkerülte a paleontológusok figyelmét, mivel úgy vélték, hogy a barátságtalan vidéknek aligha lehetett gazdag élővilága. Az amerikai expedíció viszont eddig több száz egyed fosszíliáit fedezte fel – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A most felfedezett rágcsálók egyike a csincsilla, a másik az aranynyúl rokona. E két fajnál csupán egy idősebb rágcsálót ismernek Dél-Amerika területéről, a 41 millió éves fosszíliát a közelmúltban tárták fel Peruban. Az Andemys termasi, azaz az andoki egér a lelőhelyhez közeli Termas del Flaco városról kapta a nevét. Az őscsincsillát, az Eoviscaccia Frassinettiit Daniel Frassinetti chilei paleontológus tiszteletére nevezték el. Mindkét állat a rágcsálóknak eredetileg csupán Dél-Amerikában honos Caviomorpha részalrendjéhez tartozott.
A rágcsálók 32,5 millió évvel ezelőtt egy tűzhányóláncolat közelében éltek, fogaik tanúsága szerint ez füves terület volt. Ez volt a világ legkorábbi prérije, amely 15 millió évvel korábban alakult ki, mint bárhol másutt a Földön. „A most felfedezett fosszíliák arról tanúskodnak, hogy robbanásszerűen növekedett a fajok száma Dél-Amerikában, amikor még sziget volt, mielőtt 3,5 millió évvel ezelőtt kialakult a Panamai-földszoros” – hangsúlyozta Darin Croft, a clevelandi Case Western Reserve Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.
origo.hu
Nem sokkal a szülés előtt autóbalesetet szenvedett egy kismama – videó
