A folyamatot azonban veszélyeztetheti az általános felmelegedés – tették hozzá a kutatók a Nature Geoscience című brit tudományos folyóiratban vasárnap megjelent tanulmányukban. A Földön az emberi tevékenységek révén keletkezett szén-dioxid mintegy egynegyedét nyeli el az óceán, ennek 40 százalékát pedig az Antarktiszt övező Déli-óceán.
A tengerben ezerméteres mélységben a szén-dioxid akár több százezer évig is tárolódhat, de azt a jelenséget, amely révén ilyen mélybe lejut, miután feloldódott a felszínen, a tudósok eddig nem ismerték. Feltételezték, hogy a szél mint a legfőbb erő juttatja el a szén-dioxidot megkötő vizet a trópusi konvergenciazónába, majd tenger mélyére.
Robotokkal végzett mélytengeri kísérletek eredményeképpen a kutatók felfedezték, hogy a szélen kívül az örvények és az áramlatok is szerepet játszottak ebben az óriási, átlagosan 100 kilométeres átmérőjű „jakuzziban”. „Ha összeadjuk az örvények, a szél és a Déli-óceánban meghatározó áramlatok hatását, 1000 méter széles „légaknák” keletkeznek, amelyek a felszínről a mélybe vezetik a szén-dioxidot” – magyarázta Jean-Baptiste Sallée, a tanulmány szerzője.
Sallée és csapata az 1990 óta hajókon összegyűjtött hőmérsékleti, sótartalom- és víznyomási adatokat is figyelembe vette. „A Déli-óceánban öt „légaknát” találtunk” – tette hozzá. Az örvények néha ellensúlyozzák a szél ellentétes hatását, így nagyon viharos tenger esetén szén-dioxid-kibocsátás történik.
A kutató elismerte, hogy nem ismert, milyen hatása van az örvényekre az általános felmelegedésnek, intenzívebbé teszi-e, vagy éppen ellenkezőleg, megszünteti azokat. A klímaváltozás elméletileg megváltoztathatja a Déli-óceán vízfelszínén az áramlást és az örvényeket, erősítheti a szeleket, és erős hőmérséklet-ingadozást idézhet elő. Az örvénylés jelenleg nem szerepel az éghajlat-változási modellekben, a jövőben ezeket is bele kell venni – mondta Jean-Baptiste Sallée.
A tanulmány nem foglalkozott azokkal a szén-dioxidot elnyelő mikroorganizmusokkal, amelyek a pusztulásuk után a tenger mélyére süllyedve magukkal viszik az elnyelt üvegházhatású gázt.

Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével