Az élelmi rostok növényi eredetű ballasztanyagok, amelyeket a test enzimatikus úton, a normál emésztési folyamatban nem bont le. A Journal of Nutrition című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányhoz húsz önkéntes férfit toborozott Seema Hooda és kutatócsoportja az Illinois-i Egyetemen. A vizsgálatba bevont emberek vállalták, hogy mindennap elrágcsálnak egy 21 grammos, polidextrózból vagy kukoricapehelyből készült szeletet.
Néhány baktérium gyulladáscsökkentő hatású
Mindkét rostanyagot gyakran használják péksüteményekben, müzlikben és reggeliszeletekben. A résztvevők székletmintáját elemezték a teszt elején, majd két hét elteltével újra. A DNS-elemzésből kiderült, hogy az elfogyasztott többlet rostanyag hatására két jótékony baktérium populációja lényegesen megemelkedett az önkéntesek bélrendszerében.
Az ellenőrző vizsgálat idejére jóval több Faecalibacterium keletkezett, amely véd a gyulladásos bélbetegségek ellen. Emelkedett a Lactobacillusok száma is, amelyeket egyébként probiotikumként kapszulákban szedünk vagy joghurtokban fogyasztunk.
Probiotikumok helyett rostok
A kutatók úgy vélik, azért szaporodtak a barátságos baktériumok, mert a nagyobb mennyiségben bevitt rostokkal megkapták azt, amit leginkább kedvelnek. A táplálkozási ajánlások szerint naponta 30 gramm élelmi rostot kellene fogyasztania egy felnőttnek, ám az Egyesült Államokban a legtöbben ennél jóval kevesebbet, mindössze 15 grammot vesznek magukhoz étrendjükben – idézte a tanulmányt a Scientific American című amerikai ismeretterjesztő portál.
Az eredmények arra utalnak, hogy a probiotikumok szedése helyett érdemesebb lenne a jótékony baktériumok számát helyben, az emésztőrendszerben szaporítani, amit elő lehet segíteni a prebiotikumként alkalmazott rostanyagok fogyasztásával.
origo.hu
A Honvédelmi Minisztérium közzétette a Ruszin-Szendi Romuluszról szóló jelentés összefoglalóját
