A panamai hatóságok és kutatók ezért készítettek egy tervet, amely a hajóforgalmat keskeny sávokra korlátozná. Az ötlet megvitatását és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet általi esetleges elfogadását jövő évre tervezik. A javaslat részleteit a kutatók a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (IWC) panamavárosi éves ülésén mutatták be.
Hector Guzman, a Smithsonian Trópusi Kutatóintézet kutatója és társai a hajók mozgását hasonlították össze 15, műholdas nyomkövetővel ellátott bálnáéval. Az állatok és a hajók útja többször keresztezte egymást, 11 nap alatt 98 alkalommal kerültek 200 méternél közelebb egymáshoz – részletezte az eredményeket Guzman a BBC hírportálnak.
A területen az elmúlt két és fél évben 13 bálna pusztulását észlelték, amely részben valószínűleg a hajókkal való ütközésnek tulajdonítható. A hosszúszárnyú bálnák júniusban érkeznek meg Antarktisz környéki telelőhelyeikről a Perlas-szigetek környékére. Összesen mintegy 900 állat élhet itt ilyenkor.
A panamai vizeken évente 17 ezer nagy hajó közlekedik, többségük nemzetközi teherszállító, amely a csatornán vág keresztül. A Perlas-szigetek egyre felkapottabb turisztikai célpont, a bálnales fontos attrakcióvá nőtte ki magát, ezért gazdaságilag is megéri törődni az állatok védelmével.
A kormány azt javasolja, hogy a hajókat a csatorna déli bejárata előtt 65 tengeri mérföld hosszan tereljék két ellentétes irányú párhuzamos sávba, amelyeket 2-3 tengeri mérföld választana el egymástól. Guzman számításai szerint ez 95 százalékkal csökkentené azt a területet, ahol a bálnákat ütközés fenyegeti.
Ezen kívül a szaporodási időszakban nem engedélyeznének tíz csomónál gyorsabb haladást a hajóknak. A part mentén nyugatra haladó hajókat további néhány szakaszon is sávokba terelnék. Ezzel csökkentenék a part közelében tartózkodó halászcsónakokkal való ütközés veszélyét.
origo.hu
A Hell közleményben reagált az energiaitalok korlátozására
