A felfedezésről a Journal of Paleontology legújabb számában jelentették meg tanulmányukat az Észak-Karolinai Egyetem és a Floridai Természettudományi Múzeum őslénykutatói. A Puentemys mushaisaensis páncélja az észak-kolumbiai Cerrejónból, egy külszíni szénbányából került elő.
Ez híres lelőhely, hiszen itt tárták fel a valaha élt legnagyobb kígyó, a Titanoboa cerrejonensis maradványait, ahogy a gigantikus édesvízi „szenes” teknős, a Carbonemys cofrinii fosszíliáit is, amely páncéljának hossza elérte a 172 centimétert – olvasható a tanulmányt ismertető PhysOrg hírportálon.
Edwin Cadena, az Észak-Karolinai Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője rámutatott, hogy a Cerrejón geológiai formációból előkerülő összes hüllőfosszília rendkívüli méretű, a Puentemys mushaisaensis testhossza is elérte a másfél métert. Maradványai újabb bizonyítékok arra, hogy a dinoszauruszok kihalása után a trópusi hüllők sokkal nagyobb testmérettel rendelkeztek, mint napjainkban.
„A cerrejóni fosszíliák rendkívüli lehetőséget kínálnak annak megértésére, hogy miként alakult a trópusi biodiverzitás az elmúlt 60 millió évben” – vélekedett Cadena. A most felfedezett hüllő egyik érdekessége szabályos, kerek páncélja volt, amelynek mérete és alakja egy nagy autó kerékabroncsára emlékeztet. Cadena szerint a teknős kerek páncélja egyrészt „zavarba hozhatta” az olyan ragadozókat, mint a Titanoboa óriáskígyó, de szerepet játszhatott a hüllő testhőmérsékletének szabályozásában is.
„A páncél átmérője nyilván meghaladhatta a Titanoboa szájának szélességét, kerek, lapos alakja pedig megnövelte a napsugaraknak kitett területet. Így a hidegvérű teknősök magasabb testhőmérsékletet érhettek el, olyat, amely sokkal aktívabb életmódot biztosított számukra” – magyarázta a paleontológus.
