Hetvenmillió éves lábnyomot találtak

Nem lehet bizonyosan tudni, hogy a "kaszáló" gyíkok mely neme hagyta hátra a nyomot, biztos csak az, hogy a therizinoszauruszokhoz tartozott.

A nagytestű, növényevő therizinoszaurusz mellett felfedezték egy aprócska ragadozó megkövesedett lábnyomait is. A leletekről a Palaios című folyóiratban jelent meg tanulmány. A Therizinosaurus („kaszáló” gyík) a theropoda dinoszauruszok egy igen nagy méretű neme, amely a késő kréta korban élt mintegy 70 millió évvel ezelőtt. A nagytestű dinoszaurusz valószínűleg hosszú nyakkal és kis koponyával rendelkezett, két lábon járt. A mellső lábai elérték a 2,5 méteres hosszúságot, három ujján óriási karmok nőttek. A hátsó végtagjain négy-négy lábujj tartotta meg a súlyt, eltérően a theropoda csoport többi tagjától, amelyeknél a negyedik ujj elcsökevényesedett.

A hetvenmillió éves kőzetben felfedezett lábnyom a dinoszaurusz hátsó végtagjától származik. Mint Anthony Fiorillo, a dallasi Természettudományi Múzeum paleontológusa és Thomas Adams, a Texasi Egyetem (San Antonio) őslénykutatója rámutatott: nem lehet bizonyosan tudni, hogy a „kaszáló” gyíkok mely neme hagyta hátra a nyomot, biztos csak az, hogy a therizinoszauruszokhoz tartozott. Erre utal a négy nagy és kacsú, előremutató lábujj, amelyhez hasonlatos lábfejjel egyetlen más őshüllőcsoport sem rendelkezett – olvasható a tanulmányt ismertető Smithsonian Magazine honlapján.

A magányos lábnyom az első bizonyíték arra nézve, hogy therizinoszauruszok éltek Alaszkában. Hetvenmillió évvel ezelőtt a terület éghajlata ugyan enyhébb volt, mint napjainkban, ám mint Fiorillo és Adams kiemelte: a térség egyáltalán nem hasonlított a párás trópusi esőerdőkhöz vagy meleg mocsaras vidékhez. Alaszka kréta kori dinoszauruszainak alkalmazkodniuk kellett a rövid nyarakhoz és a hosszú, sötét telekhez. „A therizinoszaurusz a valaha élt legfurább dinoszauruszokhoz sorolható. Az Alaszkában felfedezett lábnyomnak köszönhetően néhány új információt nyerünk a 'kaszáló' gyíkokról” – hangsúlyozták a szerzők.