Az időjárás-kutatók szerint az információk az időjárás-előrejelzésben is hasznosíthatók lennének. Eredményeik szerint a hőség három hónappal korábban megbízhatóan megjósolható a csapadék és a talajnedvesség adatainak kiértékelésével, ráadásul világszinten. Brigitte Müller és Sonia Seneviratne, a Svájci Műszaki Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) mutatták be tanulmányukat.
A szakértők összehasonlító elemzést végeztek az 1979 és 2010 közötti időszak esőzéseinek és szélsőséges hőmérsékleti adatainak elemzésével. „Megfigyeléseink azt sugallják, hogy erős összefüggés van a csapadékhiány és az extrém meleg között” – írták.
Ha például Dél-Amerikában, az Ibériai-félszigeten vagy Ausztrália keleti részén átlag alatti mennyiségű csapadék hullik, az hetven százalékkal megnöveli a kánikula lehetőségét. Észak-Amerikában és Kelet-Európában ez az érték hatvan százalék. A hosszú távú mérések szerint viszont az átlag feletti esőzések után még hónapokkal is harminc–negyven százalékkal kevesebb esély van a szélsőségesen magas hőmérsékletek kialakulására.
„Ideális esetben az ilyen adatokat be kellene vonni az időjóslásokba. Ez segíthetne abban, hogy az érintett területen élők időben értesüljenek és megtegyék a szükséges óvintézkedéseket – mondta el Brigitte Müller Zürichben. – Ha a csapadékhiányt és a talajnedvesség hiányát bekalkulálnák az előrejelzésekbe, jobban meg lehetne jósolni a hőhullámokat.”
