A bizonyítottság azonban még mindig nem elég erős, hiszen más szubatomi részecskék is produkálhatták a Higgs-bozon létének bizonyítékaként értékelt jelenségeket.
A fizikusok 550 az 1-hez bizonyossággal zárják ki a más lehetséges magyarázatokat, azaz 0,2 százaléknál kevesebb a valószínűsége annak, hogy az ütközések „hulladéka” nem a Higgs-bozontól származik. A nemzetközi előírások szerint a hibahatár nem haladhatja meg a 0,14 százalékot.Mielőtt a 6,3 kilométeres gyorsítógyűrűt, a Tevatront leállították, a kutatók igyekeztek annyi ütköztetést véghezvinni, amennyi csak lehetséges. Két kutatócsoport a CDF és a DZero detektoron két különálló kísérletet végzett, protonokat és antiprotonokat ütköztettek.
500 billió ütköztetés
A Fermilab honlapja kiemeli, hogy 2001 márciusa óta kísérletenként 500 billió ütköztetést vittek véghez. Az adatok végső elemzése azonban nem oldotta meg a kérdést, hogy létezik-e a Higgs-bozon, a tudósok csupán közelebb kerültek a válaszhoz.
A Tevatron fizikusainak eredményeit két nappal az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) Higgs-bozonnal kapcsolatos – rég várt – bejelentése előtt tették közzé.
Szerdán minden kiderülhet
A tervek szerint a szervezetnek a CMS- és az ATLAS-kísérletekben két egymástól függetlenül dolgozó fizikuscsapata szerdán ismerteti eredményeit, azt, hogy sikerült-e a protonnyalábok ütköztetése során elég bizonyítékot összegyűjteni az „isteni” részecske létére.
Korábbi közlések szerint az információk egyrészt egy Genfben rendezett szemináriumon, másrészt Melbourne-ben az ICHEP nemzetközi részecskefizikai konferencián (International Conference on High Energy Physics) hangzanak el. A CMS- és az ATLAS-kísérlet kutatói a Higgs-bozonnal kapcsolatos további adatokat októberben és decemberben teszik közzé.
A felfedezés küszöbén
Az új CERN-adatokat ismerő fizikusok szerint nagyfokú bizonyossággal kijelenthető, hogy észlelhették a Higgs-bozont. A két különálló kísérlet adatainak nem hivatalos kombinálása alapján érvelhetnek azzal, hogy a felfedezés küszöbén állnak.
James Gillies, a CERN szóvivője hétfőn viszont óvatosságra intett az adatok „nem hivatalos” kombinálásával kapcsolatban. „A két kísérlet adatainak ötvözése összetett és időigényes feladat, így semmiféle kombinálást nem ismertetünk szerdán” – hangsúlyozta a szóvivő.
A szerdai genfi rendezvény meghívott vendégei között mindazonáltal a The Daily Mail brit napilap szerint – sokat sejtetően – jelen lesz Peter Higgs, az Edingburghi Egyetem professzora, aki 1960-ban megjósolta a rejtélyes részecske létét.
origo.hu
Megkérdezték Ruszin-Szendi Romuluszt, hogy valóban dicsőítette-e Ukrajnát a NATO ülésein – videó
