A kutatásról a Naturwissenschaften című tudományos folyóiratban jelent meg tanulmány. Az általánosan elterjedt nézetek szerint a neandervölgyi ember, aki valamikor a harmincezer és a huszonnégyezer évvel ezelőtti időszakban tűnt el, legfőképpen húson élt. Egyre szaporodnak azonban az olyan bizonyítékok, amelyek a Homo neanderthalensis sokkal összetettebb táplálkozásáról tanúskodnak – olvasható a Yorki Egyetem honlapján.
Fogkőből vettek mintát
A tudósok Spanyolország északi részén, az El Sidrón-barlangban öt neandervölgyi ember fogkőlerakódásából vettek tíz mintát. A barlangban, amelyet 1994-ben fedeztek fel, kétezernél több csontvázmaradványt találtak, amelyek legkevesebb tizenhárom egyedtől származnak. A leletek a 47 300–50 600 évvel ezelőtti időszakból valók. A mintákat egy összetett eljárással – pirolízis-gázkromatográfiás és tömegspektrometriás analízissel – vizsgálták. Elemezték a növényi mikrofosszíliákat is, hogy azonosítsák a fogkőlerakódásban megőrződött részecskéket. (Pirolízis – hőbontás, a gázkromatográfia tetszőleges halmazállapotú, de az esetek többségében gáz- vagy folyadékminták összetételének meghatározására használt kémiai, elválasztástechnikai, analitikai módszer. Tömegspektrometria – töltött anyagi részecskék tömegének meghatározására szolgáló analitikai módszer.)
Változatosan étkezett
A kutatók szerint a mintákban talált keményítőszemcsék és szénhidrátmarkerek, valamint olyan növényi eredetű vegyületek, mint az azulén vagy a kumarin, ahogy a diófélék, füvek és zöldségek fogyasztására utaló jelek arra utalnak, hogy sokkal szélesebb volt a növényi táplálékok választéka, mint ezt a stabilizotóp-vizsgálatok mutatják. „Az általunk azonosított növények széles választéka arról tanúskodik, hogy az El Sidrónban megtelepedett neandervölgyi emberek ismerték környezetüket, rendelkeztek azzal a tudással, amellyel megkereshették a tápértékük vagy gyógyító hatásuk miatt fontos növényeket. A hús ugyan alapvető szerepet játszott az étrendjükben, ám táplálkozásuk sokkal összetettebb volt, mint korábban feltételeztük” – emelte ki Karen Hardy, a Barcelonai Autonóm Egyetem kutatóprofesszora, a tanulmány vezető szerzője.
Élelmiszert tartósított
A kutatócsoport korábban kimutatta, hogy az El Sidrónban élő neandervölgyiek rendelkeztek a keserű ízt érzékelő génnel. A most vizsgált fogkőminták elárulták, hogy az egyik egyed keserű ízű növényeket fogyasztott. Stephen Buckley, a Yorki Egyetem kutatója azt emelte ki, hogy a tudósokat meglepte az olyan keserű növények, mint a cickafark vagy a kamilla virágának fogyasztása. „A neandervölgyi ember egészen biztosan keserűnek találta ezeket a növényeket, ezért valamilyen céllal, gyógyhatásuk miatt fogyaszthatta őket” – magyarázta Stephen Buckley. A vizsgálatok tanúsága szerint a neandervölgyi alkalmazta a füstölést az élelem tartósításakor, többféle keményítőtartalmú növényt megfőzött.
Keményítő a legrégebbi lelet
A kutatók rámutatnak, hogy az El Sidrón-barlangban kimutatott keményítőszemcsék a legkorábbiak, amelyeket biokémiai vizsgálatokkal azonosítottak. A fogkőlerakódásban talált ősi baktérium pedig a neandervölgyi ember szájhigiéniájának tanulmányozására kínál lehetőséget.
