Ősi szarkofágot találtak Libanonban

Hat kőszarkofágot tártak fel libanoni régészek az ókori Büblosz területén, a leletek a késő római korból, a korai bizánci időkből származnak.

MD
2012. 07. 10. 18:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tania Zaven, a libanoni örökségvédelmi hivatal régésze szerint a kőkoporsók egy régi ház alatt voltak eltemetve, és a szakember reményei szerint továbbiak kerülhetnek elő a feltárások során más házak padlózata alól. A szarkofágok egyfajta családi kriptaként működtek, ahová hosszú időn át temetkeztek egy-egy família tagjai – olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon.

A világ legrégebbi városa

A föníciai Büblosz már ötezer éve, Krisztus előtt 3000 táján forgalmas kikötő volt, amely a középső bronzkorban a cédrusfa- és papiruszkereskedelemben töltött be fontos szerepet. A város virágkorát Krisztus előtt 2500–1500 között élte.

Krisztus előtt 900-tól a terület mindinkább az asszír birodalom befolyása alá került, később a babiloniak és a perzsák uralkodtak itt. Krisztus előtt 332-ben III. Alexandrosz, azaz Nagy Sándor foglalta el, a hellenizált várost Nagy Heródes építtette át a Krisztus előtti első században. A római korban Büblosz az Adonisz-kultusz központja lett.

A keresztesek az akkor Gibelet néven ismert várost 1130-ban foglalták el, 1189-ben Szaladin szultán hódította meg a települést, 1266-ban pedig I. Bajbarsz mamlúk uralkodó csapatai vették be Bübloszt. A város 1516-tól az Oszmán birodalom irányítása alá került.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.