A viszonylag csekély globális következmény magyarázatát a kutatók abban látják, hogy a radioaktív anyagok java része a tengerbe került, és a „kiszabadult” radioaktív elemeknek csak a 19 százaléka jutott a szárazföldre. Japánban a gyors evakuálás, illetve a katasztrófa sújtotta területek megművelésének tilalma is hozzájárult ahhoz, hogy nem emelkedett a sugárzást szenvedett emberek száma.
A kutatók vizsgálatuk során 3D-s atmoszféramodellt használtak a cézium-137, a jód-131 és a cézium-134 terjedésének szimulálásához. 2011-ben világszerte 440 nukleáris reaktor működött. Radioaktív sugárzás (a minimálistól a súlyosig) az összes eddig működött reaktor 1,5 százalékánál történt: Three-Mile Island (1979), Saint-Laurent (1980), Csernobil (1986) és Fukusima (2011) – mutattak rá tanulmányukban a szakemberek.
