Noha a Stanford Egyetem kutatói által közzétett számok igen széles skálán mozognak, mégis egyértelműen ellentmondanak többek közt az ENSZ atomsugárzás hatásaival foglalkozó tudományos bizottsága (UNSCEAR) megállapításainak – írták az amerikai tudósok az Energy and Environmental Science című folyóiratban.
Több száz áldozat
„Van néhány csoport, amely azt mondta, nem lesznek globális következmények” – jegyezte meg Mark Jacobson, a kutatás vezetője, utalva arra, hogy az UNSCEAR azt jósolta, semmilyen komoly egészségügyi következménnyel nem kell számolni a baleset okozta sugárzás miatt. A stanfordi kutatók viszont arra jutottak, hogy a jövőbeni rákos megbetegedések és halálozások száma valóban nagyon alacsony, de nem nulla lesz Japánon kívül. Eredményeik szerint a tavalyi atomkatasztrófa világszerte átlagosan hozzávetőleg 130 ember halálát okozhatja. A legjobb esetben ez a szám 15, extrém esetben viszont akár 1300 is lehet. Ehhez jön még az a 600 ember, aki már meghalt az evakuálás, illetve az atomerőműben foganatosított rendkívüli intézkedések során.
A rákos megbetegedések átlagát 180-ban határozták meg a tudósok, a legalacsonyabb becsült érték 24, a legmagasabb pedig 2500 lehet. Mindezzel a fukusimai baleset miatt várható halálozások és megbetegedések száma nagyságrenddel alacsonyabb, mint a csernobili katasztrófa után – mutattak rá a szakemberek. A messze legtöbb érintett Japánban lesz. Az ázsiai szárazföldön és Észak-Amerikában a balesetnek csak kevés egészségügyi következménye várható – írták. A tudósok az Egyesült Államokban 0,2-6,3 rákos halálesetre, valamint 0,3-15 rákos megbetegedésre számítanak a jövőben. Európában ennél is alacsonyabbak az értékek: a halálozások számát 0,17-4,8, míg a megbetegedésekét 0,3 és 11 közöttire jövendölte a szimuláció.
3D-ben modellezték a katasztrófát
Eredményeikkel kapcsolatban Jon Ten Hoeve, a tanulmány vezető szerzője kiemelte: „Ez minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy eloszlassuk azokat a félelmeket, amelyek szerint a fukusimai katasztrófának az egész világot komolyan érintő hatásai lehetnek.”
A viszonylag csekély globális következmény magyarázatát a kutatók abban látják, hogy a radioaktív anyagok java része a tengerbe került, és a „kiszabadult” radioaktív elemeknek csak a 19 százaléka jutott a szárazföldre. Japánban a gyors evakuálás, illetve a katasztrófa sújtotta területek megművelésének tilalma is hozzájárult ahhoz, hogy nem emelkedett a sugárzást szenvedett emberek száma.
A kutatók vizsgálatuk során 3D-s atmoszféramodellt használtak a cézium-137, a jód-131 és a cézium-134 terjedésének szimulálásához. 2011-ben világszerte 440 nukleáris reaktor működött. Radioaktív sugárzás (a minimálistól a súlyosig) az összes eddig működött reaktor 1,5 százalékánál történt: Three-Mile Island (1979), Saint-Laurent (1980), Csernobil (1986) és Fukusima (2011) – mutattak rá tanulmányukban a szakemberek.
