A halálos vírusváltozatok kialakulására csak azért volt lehetőség, mert noha legyengített formában, de a vakcinák élő vírusokat is tartalmaztak – mondta Joanne Devlin, a Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
Devlin és kutatócsoportja akkor fedezte fel, hogy milyen közeli rokonságban van egymással a két új törzs és a vakcinákban használt vírusok, amikor elemezték a génjeiket. „Úgy találtuk, hogy a terepről származó vírusokat különböző vakcinavírusok genomjainak keveréke alkotta. Tulajdonképpen kombinálódtak, összekeveredtek” – idézte fel Devlin, a Melbourne-i Egyetem állatorvos-tudományi karának kutatója.
Óriási pusztítás a csirkeállományban
A vírusok még 2008-ban fejlődtek ki és bukkantak fel, egy évvel azután, hogy Ausztrália egy európai vakcinát kezdett el használni két hasonló helyi vakcina mellett a szárnyasoknál jelentkező akut légzőszervi megbetegedések elleni küzdelemben. A fertőző gégehurut (infectious laryngotracheitis, ILT) világszerte betegíti a háziszárnyasokat: köhögést, prüszkölést és légzési nehézségeket okoz a madaraknál, általában 5 százalékuk el is pusztul.
A két új törzs azonban jóval veszélyesebbnek bizonyult, amióta létrejöttek, azóta Ausztrália két csirketenyésztő államában – Dél-Walesben és Victoriában – a csirkék akár 17 százaléka is elpusztult. „Az történhetett, hogy az egyik csirkét beoltották az egyik vakcinával, majd később valamilyen úton-módon egy másik vakcinának is ki volt téve a környezetében lévő csirkék közvetítésével” – magyarázta Devlin.
Elejét vehetjük a bajnak
A kutatók tájékoztatták tanulmányuk eredményéről az ausztrál mezőgazdasági hatóságokat, amelyek most azt fontolgatják, hogy miként lehetne megelőzni a hasonló eseteket. „Ha egy madárpopulációban csak egyetlen vakcinát használnak, az vélhetően megelőzi a különböző vírusok kombinálódását” – közölte Devlin.
