Ritkán fedezünk fel újonnan kifejlődött fajt – hangsúlyozta Mario Vallejo-Marin, aki akkor bukkant rá a szép sárga virágra, amikor tavaly nyáron családjával Dél-Skóciában sétált.
Bár sok új növényfaj keletkezhet így, kevésnek vagyunk szemtanúi a „vad” növények között – mutatott rá a Stirlingi Egyetem kutatója. A növényhibrideknek jellemzően páratlan számú kromoszómája van, ami alkalmatlanná teszi őket a reprodukcióra. Ez a növény azonban meglepő módon megkétszerezte teljes genomját.
Sok mindent segíthet megérteni
„Véletlen események sora” vezethetett az új fajhoz, a kifejlődés lépéseit a kutató részletesen tanulmányozni kívánja. Az evolúciós folyamat megismerése segíthet megérteni azt is, hogy miként alakult ki például a búza, a gyapot vagy a dohány, amelyek sok ezer éve hasonló úton alakulhattak ki.
Az új faj a Mimulus peregrines, avagy a vándor nevet kapta. Különlegessége, hogy a többi bohócvirágtól (Mimulus fajok) eltérő nagyságú a genetikai állománya és egyetlen más változattal sem kereszteződik – idézte a LiveScience című tudományos ismeretterjesztő portál.
Az új faj szülőegyedei az 1800-as években érkezhettek Skóciába az Egyesült Államok nyugati részéből és a dél-amerikai Andok hegységből. Az utódfaj legfeljebb 140 éve alakulhatott ki, de legnagyobb valószínűséggel csak néhány évtizede – tette hozzá a szakember.
