230 millió éves rovarokat találtak

A világ legrégibb rovarmaradványait fedezték fel Olaszországban tudósok.

A három rovar meglehetősen jó állapotban őrződött meg borostyánkő sírjában, és akár a Jurassic Park őslényei között is felbukkanhattak volna – csakhogy még annál is jóval idősebbek. A tudósok vizsgálatai szerint tetemük a triász korból maradt vissza, és mintegy százmillió évvel régebbi, mint az eddigi – borostyánkőben vagy megkövesedett fagyantában (mézgában) talált – rovarfosszíliák. (A triász a mezozoikum legkorábbi időszaka, amely a legújabb rétegtani vizsgálatok szerint 249 millió évvel ezelőtt kezdődött, és 200 millió éve ért véget.)

Ráadásul a korábbi rovarfosszíliákra jobbára kőzetben bukkantak, a mostaniakat viszont borostyáncsapda ejtette foglyul. „Ennek következtében kevésbé préselődtek össze, jobb állapotban vannak, és könnyebben lehet őket tanulmányozni” – közölte David Grimaldi tanulmányvezető, a New York-i Amerikai Természettörténeti Múzeum kurátora. – „Ez a nagyszerű a borostyában: lehetővé teszi a ma élő fajtákkal való elképesztően részletes összehasonlítást.”

Aprócska leletek

A kutatók mintegy 70 ezer, Olaszország északi részéből származó borostyáncseppet vizsgáltak át, és háromban fedeztek fel parányi maradványokat. Mint az elemzések során kiderült, a fosszíliákban két mikroszkopikus nagyságú atka, illetve egy légy őrződött meg. Az atkák olyan kicsik, hogy szabad szemmel nem is láthatók, és az őslégy is parányibb, mint egy mai muslinca.

A tanulmányvezető elmondta, hogy amikor az ősatkákat összehasonlították a maiakkal, igencsak meglepődtek: kiderült, hogy fölöttébb hasonlítanak egymásra. A triász korabeli rovaroknak ugyan más a szájfelépítésük, és kevesebb lábuk van, egyébként „minden további nélkül beillenének mai atkáknak”.

A tudósok azért találják különösen izgatónak a hasonlóságot, mert a világ alaposan megváltozott azóta, hogy az ősatkák még szabadon éltek. Akkortájt még csak egyetlen földrész volt, amelyen kezdetleges, primitív dinoszauruszok kóboroltak, és a növények nem virágoztak. Grimaldi közlése szerint a modern atkák virágos növényekben tanyáznak, ősrokonaik azonban valószínűleg fákon éltek.

Derek Briggs, a Yale Egyetem természettörténeti múzeumának igazgatója, aki nem volt részese a kutatásnak, úgy nyilatkozott, hogy az ősrovarok felfedezése jelentős mértékben előmozdíthatja annak alaposabb megértését, hogy miként fejlődött az élet a Földön.