A beteggel növesztenének új ereket

Amerikai kutatók forradalmian új technikája lehetővé teheti olyan ér kialakítását a beteg saját szövetéből, amely alkalmas lehet beteg érszakasz helyettesítésére koszorúér-szűkület esetén.

LM
2012. 08. 05. 13:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szűkült érszakasz pótlására mind gyakrabban használják az eleve ott lévő mellkasi ereket, de legtöbbször szükség van a beteg olyan, máshonnan kivett, saját ereire is, amelyek alkalmasak a beteg szakasz áthidalására, mint valami párhuzamos kerülőút az elzárt főútvonal helyettesítésére. Az ilyen műtétek esetében a páciensek egyharmadában nem talál a szívsebész olyan eret, amely ép és alkalmas a beteg érszakasz helyettesítésére. Matthias U. Nollert és munkacsoportjának az Amerikai Szív Szövetség alapkutatással foglalkozó kongresszusán ismertette kutatásának eredményeit. A munkacsoport vezetője kiemelte, hogy az Egyesült Államokban évente átlag százezer koszorú-érbetegség kezelésére végzett műtétre van szükség.

Zsírszövetből vonják ki az őssejtet

Laboratóriumban elvileg már lehetséges a csontvelőből származó őssejtekből új erek növesztése, de a szívinfarktus után műtétre váró betegek legtöbbször nincsenek olyan állapotban, hogy elviseljék a csontvelő-beavatkozást. A most bemutatott, új technika lényege, hogy a beteg zsírszövetéből szívnak ki őssejteket, majd a páciens 3-4 hétig vár, amíg elkészülnek a beültetésre alkalmas, új erei.

A zsírszövetből nyert őssejteket simaizomsejtekké alakítják, majd kiterítik ezeket egy méhlepényből származó lemezre. Megfelelő előkészítés után ez a lemez igen vékony, mintegy ötven mikrométer, de erős. Bőrátültetés vagy szemészeti kezelés céljára az illetékes hivatal már korábban engedélyezte használatát. A laboratóriumban a sejtekkel benőtt lemezt néhány milliméteres átmérőjű csövekké alakítják, és még 3-4 hétig hagyják szaporodni az őssejteket, hogy a csövecskék erekké alakuljanak.

Még vizsgálják

Nollert professzor hangsúlyozta, hogy jelenleg ezek a mesterségesen kifejlesztett erek még nem olyanok, hogy csak leemelik őket a polcról, és máris beültethetők. „Ez olyannak tűnik, hogy klinikailag alkalmas lesz, de még nem elég erős, és nem tudjuk, hogy a kémiai hatásokra ugyanúgy reagál-e, mint a természetes erek.” A laboratóriumban most végigvizsgálják, hogy a műerek megbízhatóan ellenállnak-e a változó vérnyomásnak és megfelelnek-e a szervezetben bekövetkező változásoknak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.