Az atomok magját alkotó protonok és neutronok még kisebb részecskékből, úgynevezett kvarkokból és gluonokból állnak. Míg jelenleg ezeket a részecskéket leginkább csak protonokba és neutronokba zárva lehet megfigyelni, a világegyetem történetének kezdeti szakaszában a magas hőmérséklet miatt szabadon létezhettek, forró „őslevest” (kvark–gluon plazmát) alkotva. A nagy handronütköztető ALICE, ATLAS és CMS kísérletében tavaly novemberben két hónapon át ólomionokat ütköztették, hogy a korai univerzumhoz hasonlatos feltételeket hozzanak létre. A tavalyi kísérletek során hússzor több adatot gyűjtöttek, mint 2010-ben.
Ütköztetések milliárdjait elemezve a Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusai sokkal pontosabban voltak képesek meghatározni az extrém feltételek között létrejövő anyag tulajdonságait. A washingtoni konferencián az ALICE, ATLAS és CMS kísérletekben részt vevő fizikusok ismertetik a laboratóriumban valaha vizsgált legsűrűbb és legforróbb anyag korábbinál pontosabban megismert jellemzőit. Ez az anyag százezerszer forróbb, mint a Nap belsejében uralkodó hőmérséklet, és sűrűbb, mint egy neutroncsillag.
„A nehézion-fizika kulcsfontosságú szerepet játszik az ősuniverzum természetének megértésében” – hangsúlyozta Rolf Heuer, a CERN főigazgatója. Hozzátette: a washingtoni konferencián ismertetendő eredmények rávilágítanak arra, hogy a nagy hadronütköztető (LHC) fizikusai a Higgs-bozon, a többi részecske tömegéért felelős „isteni részecske” felfedezése mellett milyen sokrétű kísérleti munkát folytatnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!