Le kell mondani a húsról a túlélésért?

A vízszűke miatt egyre súlyosbodó élelmiszer-ellátási problémák következtében az emberiségnek radikális változtatásokkal kell számolnia.

A világ vezető vízkutatói által ez idáig közzétett egyik legkomolyabb figyelmeztetés szerint a katasztrofális élelmiszerhiány elkerülése érdekében a bolygó lakosságának majdnem teljesen át kellene állnia a vegetáriánus étrendre a következő negyven évben. Az emberek jelenleg állati eredetű termékekből nyerik fehérjeszükségletük nagyjából 20 százalékát, ezt az arányt körülbelül 5 százalékra kellene csökkenteni, hogy elegendő táplálék jusson a 2050-ig várhatóan 9 milliárdosra duzzadó globális népesség egészének – idézte a Stockholmi Nemzetközi Vízintézet (SIWI) szakembereinek jelentését a The Guardian című brit napilap.

A élelmiszer-termelést fenyegető vízszűkösségről szóló figyelmeztetés azután látott napvilágot, hogy az Oxfam humanitárius civil szervezet és az ENSZ megkezdte a felkészülést egy öt éven belül lehetséges második globális élelmiszerválságra. Bizonyos gabonafélék ára június óta majdnem 50 százalékkal emelkedett a nemzetközi piacokon, az Oroszországot és az Egyesült Államokat sújtó aszályok, valamint az ázsiai monszunok miatt. A Szahara déli részén húzódó Száhel-övezetben már most több mint 18 millió ember küzd komoly élelmiszerhiánnyal.

Pusztító hatás

Az Oxfam előrejelzései szerint az áremelkedés pusztító hatással lesz az olyan, nagyrészt élelmiszerimportra támaszkodó fejlődő térségekre, mint Latin-Amerika bizonyos részei, Észak-Afrika és a Közel-Kelet. 2008-ban az élelmiszerhiány 28 országban eredményezett társadalmi nyugtalanságot. A vegetarianizmusra való áttérés egyike azon lehetőségeknek, amelyekkel növelhető az élelmiszer-termelésre fordítandó vízmennyiség az egyre inkább kiszámíthatatlan éghajlati viszonyoktól sújtott világban – húzták alá a kutatók.

Az állati fehérjében gazdag étrend 5-10-szer több vízfelhasználással jár együtt, mint a vegetarianizmus. Jelenleg a világ szántóföldjeinek egyharmadát fordítják takarmánytermesztésre. A hiánykezelés további lehetőségei közé tartozik az ételszemét felszámolása, valamint az élelmiszertöbblettel és -deficittel bíró országok közötti kereskedelem erősítése. „Kilencszázmillió ember éhezik és kétmilliárdan alultápláltak, annak ellenére hogy az egy főre jutó élelmiszer-termelés folyamatosan növekszik” – mutattak rá a szakemberek.

70 százalékkal kell növelni az élelmiszer-termelést

A jelentés publikációját a szokásos évi stockholmi víz-világkonferenciához időzítették, amelyen politikusok, ENSZ-szervezetek, nemkormányzati szervek és 120 országból érkezett kutatók vitatják meg a globális vízellátás problémáit. „Az ENSZ előrejelzése szerint a század közepére 70 százalékkal kell növelni az élelmiszer-termelést. Ez további nyomást helyez a már most erősen igénybe vett vízkészleteinkre, amelyeknek jelentős részét a következő 30 évben várhatóan 60 százalékkal növekvő globális energiaigény kielégítésére, illetve a jelenleg még elektromos áram nélkül élő 1,3 milliárd ember ellátására kell fordítani” – hangsúlyozták a kutatók.

A Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet (IWMI) különálló tanulmánya szerint a Szaharától délre fekvő fekete-afrikai régióban, illetve az Ázsia déli részén élő farmerek biztos élelmiszerellátásának legjobb módja, ha a drága és grandiózus öntözőrendszerek helyett a területi adottságokhoz jobban igazodó kisebb szivattyúkat és egyszerűbb technológiákat építenek ki.