„A szerves anyagok, nukleinsavak, fehérjék és cukrok, szinte kivétel nélkül királisak: azaz van egy bal- és egy jobbkezes változatuk, amelyek egymás tükörképei. Bioszféránkat azonban homokiralitás jellemzi, vagyis a földi élőlényekben kizárólagosan az egyik módosulat fordul csak elő. Ennek oka napjainkig ismeretlen, megértése azonban segíthet az élet kialakulásának tisztázásában is” – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
Mint az MTA hírportálja rámutat, a két királis forma legtöbb fizikai tulajdonsága (olvadáspont, szín és molekulatömeg) megegyezik, azonban kölcsönhatásuk egy másik királis objektummal eltérő. Megkülönböztetésük és szelektív szintézisük kiemelkedően fontos feladat a gyógyszergyártásban, hiszen a „homokiralitású” emberek számára az egyik konfiguráció gyógyító hatású, a másik pedig akár mérgező is lehet. A kiralitás vizsgálatára napjainkban a legelterjedtebb módszer a jobbra, illetve a balra cirkulárisan polarizált fény elnyelődésében tapasztalható különbségnek, az úgynevezett cirkuláris dikroizmusnak a meghatározása.
Kitágítja az ismert optikai jelenségek körét
A magyar kutatók kimutatták, hogy mágneses anyagok esetén az elektronok egyik tulajdonsága, impulzusmomentuma (spinje, perdülete) is okozhat kiralitást. A perdület egy test azon törekvése, hogy fenntartsa forgómozgásának állapotát. Mértéke arányos a tehetetlenségi nyomatékkal és a szögsebességgel. A kvantummechanikában a spin a részecskék saját, belső impulzusmomentuma, vagyis a pálya menti impulzusmomentummal ellentétben független a részecske mozgásától.
„Eredményük kitágítja az ismert optikai jelenségek körét, újabb lehetőséget adva a két királis forma megkülönböztetésére. A felfedezést az ultragyors, úgynevezett femtoszekundumos lézerrel keltett, terahertz frekvenciájú elektromágneses sugárzás alkalmazása tette lehetővé. A kutatók által vizsgált speciális mágneses anyag különlegessége, hogy külső mágneses tér használatával a jobb- és balkezes módosulatai egymásba alakíthatók, szemben a szerves molekulák (szerkezetből adódó) kiralitásával” – emeli ki az MTA honlapja. (A terahertz ezermilliárd – vagyis billió – hertz.)
