A felfedezés azt bizonyítja, hogy egynél több bolygó is képződhet és megmaradhat egy kettős csillagrendszer „stresszes” környezetében – olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon. A NASA 2009 márciusában felbocsátott bolygóvadász űrteleszkópja a Nap körül keringve az égbolt egy olyan szegmensét figyeli, amelyben 150 ezer csillag található. Feladata annak meghatározása, hogy mennyire gyakoriak a Tejútrendszerben a csillagok lakhatósági zónájában lévő Földszerű bolygók. Az űrteleszkóp úgynevezett tranzitmódszerrel kutat, azt a parányi fényességcsökkenést regisztrálva, amelyet egy bolygó okoz a csillag fényében, amikor elhalad előtte.
A két bolygót a Kepler-47 katalógusjelű rendszerben fedezték fel, ezt egy olyan csillagpáros alkotja, amelynek tagjai 7,5 naponta egymást eltakarva napfogyatkozást váltanak ki. Az egyik csillag méretében a Naphoz hasonlít, ám fényességének csupán 84 százalékát éri el. A második csillag apró, a Nap „testméretének” csupán egyharmadával „büszkélkedhet”, fényessége pedig nem éri el az 1 százalékát sem.
„Izzasztó” körülmények
A belső bolygó, a Kepler-47b a csillagpárost kevesebb mint 50 nap alatt kerüli meg. Az égitesten, noha közvetlenül nem lehet megfigyelni, „izzasztó” körülmények uralkodnak, a túlhevített légkörben bomló metán vastag páratakaróba burkolja a bolygót. Mérete a Föld háromszorosa és az ismert cirkumbináris bolygók közül a legkisebbnek számít.
A külső bolygó, a Kepler-47c 303 nap alatt kerüli meg a két csillagot, amelyeknek az úgynevezett lakhatósági zónájában van. Ez egy bolygórendszer olyan régiója, ahol folyékony víz lehet a bolygó felszínén. A Kepler-47c azonban aligha lakható, egy gázóriásról van ugyanis szó, amely valamivel nagyobb, mint a Neptunusz, légkörében tömött vízgőzfelhők találhatók.
Sikerült megválaszolni a kérdést
„A Naptól eltérően rengeteg olyan rendszer létezik, amelyben két vagy még több csillag kering egymás körül. Eddig viszont kérdéses volt, hogy ezek a rendszerek rendelkeznek-e bolygókkal. A Kepler-űrteleszkóp segítségével most sikerült megválaszolni a kérdést” – hangsúlyozta William Borucki, a Kepler-küldetés vezető kutatója.
Greg Laughlin, a Kaliforniai Egyetem, Santa Cruz docense rendkívülinek nevezte a cirkumbináris bolygórendszer felfedezését. „A bolygóképződés általánosan elfogadott elmélete alapján nagyon nehéz ilyen planétáknak kialakulniuk, így a felfedezés fényében át kell gondolnunk, hogy miként formálódhatott a két égitest a cirkumbináris protoplanetáris korongban” – fogalmazott Greg Laughlin.
