A kaliforniai Pasadenában, a NASA bolygókutató részlegében, megerősítették, hogy a robot greenwichi idő (Greenwich Mean Time) szerint 5 óra 31 perckor – közép-európai idő szerint 7 óra 31 perckor – landolt. A robot leszállóhelye – a Gale-kráter – közvetlen környezetében azt vizsgálja majd, hogy létezhettek-e a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek.
A Curiosity a tervek szerint két évig kutat majd az élet nyomai után a Marson. Ez a legdrágább és műszakilag a legkifinomultabb vállalkozás, amelyet a Mars kutatására elterveztek.
A NASA szakértői szerint az egész műveletet nagy pontossággal hajtották végre. A Curiosity már elküldte a Földre az első képeket, ezen látható volt a marsjáró árnyéka a vörös bolygón, továbbá kerekei is. Az irányítóközpont munkatársai egymást ölelgették a sikeres landolás után.
A marsjáró 2011. november 26-án startolt a Földről. Ez volt az amerikai űrhivatal által végrehajtott hetedik sikeres landolás a Marson, számos korábbi amerikai próbálkozás, illetve más ország leszállási kísérlete nem volt eredményes.
A Curiosity „életre kelt”
A NASA-nál igen látványos, és mint kiderült, sikeres eljárást dolgoztak ki a landolásra. A tervezett leszállás előtt hét perccel a fedélzeti számítógépek bekapcsolták a fékezőrakétákat, és az űreszköz sebességét az óránkénti 20 ezer kilométerről óránkénti 3,6 kilométerre csökkentették. Ezt követően a fékezőrakétákkal ellátott platform, illetve egy „égi daru” fokozatosan közelített a felszín felé. A művelet alatt a marsjáró kábeleken lógott, majd ezek is kioldódtak, mihelyt az űreszköz talajt ért. Ezután a platform távolabbra repült, majd becsapódott a talajba. A Curiosity „életre kelt”, és elkezdett képeket készíteni a környezetéről.
„Amerika történelmet írt”
Barack Obama amerikai elnök a Twitter közösségi oldalon azt írta: „Gratulálok és köszönet a NASA-nál dolgozó összes férfinak és nőnek, akik ezt a remek teljesítményt nyújtották. Amerika történelmet írt.”
