Országos adatbázis jön létre

Országossá válik az első nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis.

Pálinkás József, az MTA elnökének ismertetése szerint a Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben saját forrásokból hozta létre a Magyar Tudományos Művek Tárát (MTMT). Az Akadémia mellett az MTMT alapító intézményei közé tartozott a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) és az Országos Doktori Tanács, majd a kezdeményezéshez hazai egyetemek, főiskolák, egészségügyi intézmények is csatlakoztak.

Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programja keretében (TÁMOP) most 308 millió forint fordítható a nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis teljes kiépítésére. A kétéves projekt keretében teljes körűen hozzáférhetővé válnak a magyarországi felsőoktatási intézmények, az akadémiai, valamint a programhoz csatlakozott más kutatóhelyek 2007–2014 között megjelent (megjelenő) tudományos műveinek bibliográfiai adatai.

Az adatbázis ennél azonban jóval szélesebb lesz, az igazán jelentős adatok 1990-ig visszamenőleg szerepelnek majd benne. A munkát az egyedülálló könyvállománnyal rendelkező Akadémiai Könyvtár (MTAK) koordinálja, amely e projektnek köszönhetően jelentősen megújul és hagyományos feladatai mellett 21. századi modern információs központtá alakul.

„A program azt tűzte ki célul, hogy valamennyi magyar tudományos eredmény bekerüljön az adatbázisba, jól láthatóvá téve a hazai kutatási eredményeket. Amikor kutatás-fejlesztésről esik szó, általában csak azt szoktuk idézni, hogy a GDP hány százalékát fordítjuk a K+F szektorra. Meg kell azonban nézni a kérdés másik oldalát is, azt, hogy a ráfordításokból milyen eredmények születnek a felfedező kutatásokban és a fejlesztésekben. Ez az adatbázis természetesen elsősorban a felfedező kutatásokra koncentrál, hiszen a publikációk ott jelennek meg, valamint arra, hogy egységes kritériumok szerint történjen a tudományos közlemények besorolása. Megjelenik benne a tudományos közlemények visszhangja is az idézettség nyilvántartásával, bemutatva, hogy milyen hatást váltottak ki a magyar tudományos eredmények” – magyarázta Pálinkás József. Hozzátette: a korszerű, hiteles, szabványosított nyilvántartás országos méretekben teszi láthatóvá, mérhetővé, összehasonlíthatóvá a tudományos teljesítményeket. „Az ország, az intézmények és a kutatók egyéni tudományos teljesítménye világosan megjelenik a nyilvános adatbázisban” – fogalmazott az MTA elnöke.

Mint kifejtette, az MTMT rendelkezésére áll a döntéshozóknak, hogy nyomon követhessék, milyen eredmények születnek a tudomány támogatására fordított pénzekből. Másrészt az adattár lehetővé tesz tudománypolitikai döntésekhez szükséges elemzéseket, de rendelkezésére áll az Akadémia vezetésének, hogy értékelje az intézmények eredményeit, vagy például az Országos Doktori Tanácsnak, hogy meg tudja ítélni a kutatók személyes teljesítményét.

„Azt szeretnénk, ha Magyarországon lenne az egyik legjobb tudományos bibliográfiai adatbázis. Ilyen több országban is létezik, és vannak nemzetközi adatbázisok is. Amiben a Magyar Tudományos Művek Tára több, hogy egy adatbázisban mutatja a magyar eredményeket, beleértve a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagjainak az eredményeit is. Emellett vannak olyan tudományos területek, például a társadalomtudományok, bölcsésztudományok, amelyek nemzetközi adatbázisokban nem szerepelnek\" – összegezte Pálinkás József.