Viminacium az ókori Róma provinciájának, a Moesia Superiornak volt a fővárosa fürdőkkel, arénával, lóversenypályával, és mellette hatalmas katonai tábort, castrumot is feltártak a régészek.
Miomir Korac, az archeológiai projekt igazgatója elmondta a szerb hírügynökségnek, hogy a most talált sír és benne a kerámiából készült urna – vizsgálataik szerint – a bronzkorból való, az időszámításunk előtti 2. évezred második feléből. A 43 centiméter magas kerámiaurna gazdagon díszített, vésett, stilizált geometrikus motívumokkal, benne az elhunyt elhamvasztott csontjaival. Az eddig feltárt urnák közül ez a legszebb darab – hangsúlyozta az igazgató.
Festett sírkamrák és szarkofágok
A vezető régész arról is beszélt, hogy fölgyorsítják a munkát azon a helyen, ahol mamutcsontokat találtak négy évvel ezelőtt, mert újabb csontokra bukkantak. Viminacium 450 hektáron terül el Kostolac falu határában, Belgrádtól keletre, közel a Dunához. Az első régészeti feltárást ezen a területen 1882-ben Mihajlo Valtrovic kezdte, majd Miloje Vasic szakképzett archeológus folytatta a kutatást 1902-ben. A római kori város déli felén hatalmas temetőt tártak fel 13 500 sírral, festett sírkamrákkal, domborműves szarkofágokkal; üvegedények, kerámiatárgyak, pénzérmék tömege került elő a földből.
1973 óta a belgrádi Archeológiai Intézet égisze alatt folytatódik a feltárás Viminaciumban, nyolc éve a terület régészeti parkként működik és egész évben fogadja a látogatókat.
