A tudósok máris a század felfedezéseként emlegetik a körülbelül 30 ezer évvel ezelőtt elpusztult féltonnás őslényt, amelynek nemcsak a csontvázát, hanem itt-ott a bőrét és az alatta lévő zsírréteget, sőt a húsát is megőrizte a hó, a jég és a fagyos föld. A koponyában még fellelhető az állat agyának egy része. Orosz szakemberek úgy tartják, hogy százévente egyszer van ilyen szerencséjük, utoljára 1901-ben találtak hasonló mamutmaradványt Oroszország területén.
Az első felületes vizsgálatok több tudományos feltevést is igazoltak. Egyebek között azt, hogy a mamut „púpja” a tevékéhez hasonló zsírlerakódás és nem csontkinövés, mint azt korábban gondolták. „Láthatjuk, hogy az állat kiválóan alkalmazkodott az északi élethez, nagy zsírtartalékot képezve. Mindent összevetve ez a élőlény nyáron pusztulhatott el, mert nem látunk szőrzetet, de a mamut már elegendő zsírtartalékot halmozott fel” – avatta be a nézőket a Rosszija 24 hírtelevízió helyszíni tudósításában Alekszej Tyihonov, az orosz tudományos akadémia állattani intézetének igazgatója.
A különlegesen megőrződött mamuttetem teljes feltárása egy hétig tartott. A leletmentésben sarkköri kutatók, meteorológusok is részt vettek. A további vizsgálatokat Moszkvában és Szentpéterváron végzik majd az őslénytani szakemberek.
