A minap beszélgettem egy használtautó-kereskedővel, aki azt mondta, hogy „az a gáz Magyarországon, hogy a leendő vásárlók le se sz..ják azokat a kocsikat, amelyekben 200–300 ezer kilométer van, ezért az eladó tulajdonképpen rá van kényszerítve a visszatekerésre”. Természetesen erkölcsileg nem értettem egyet ezzel a véleménnyel, de az első megállapítása sajnos helyénvaló. Mindenki első tulajtól akar autót venni, törésmentest, rendszeresen karbantartottat, és maximum 150 ezer kilométer legyen benne, még akkor is, ha a járgány már 18 éves. Erre nem sokkal nagyobb az esély, mint arra, hogy én egyszer Formula–1-es pilóta leszek.
Mennyit megyünk egy évben az autónkkal?
Magyarországon az átlagos futásteljesítmény 15-20 ezer kilométer/év, tehát egy 15 esztendős autónál teljesen normális, hogy 300 ezren áll a mutató. A céges járművekbe ennek akár a két-háromszorosát is belerakják a vezetők, míg a mérleg másik oldalán „Józsi bácsit” találjuk, aki a megkímélt Suzukijával valóban csak a szomszéd faluig vezet, ennek megfelelően 6000 kilométert rak bele évente – ilyen vétel is akad, de kemény és kitartó munka kell a rátaláláshoz. Szóval ha megnézzük az internetes hirdetéseket, azt látjuk, még 20 éves Opel Astrában is csak 149 ezer kilométer van, noha a valóságban ez inkább félmillió, ráadásul ha külföldről lett behozva, akkor lehet, hogy a kinti kereskedő is visszatekerte az órát, meg az itthoni is
A nepper ügyes, a digitális kilométeróra sem probléma
Minél régebbi egy autó, annál egyszerűbb manipulálni a kilométer-számlálót, de egy korábbi tévhittel ellentétben a digitális órákat is gond nélkül vissza tudják állítani a „szakemberek”. Egyes márkák legújabb típusaiban már feketedobozt is találunk, melyek minden fontos adatot rögzítenek, többek között a valós futásteljesítményt, és ezeket elvileg nem lehet megbuherálni, viszont az adatokat csak szakszervizben tudják kiolvasni belőlük.
Cikkünk folytatódik a következő oldalon.
---- Oldal címe ----
Az állam is beavatkozott, de még vannak hiányosságok