A különleges teremtményeket a későbbiekben taposóaknák felkutatására is használhatják, mert azok közelében epilepsziás – vagy ahhoz hasonló – görcsöt kaphatnak, így jelezve a veszélyt.
„Bármilyen lesz is a viselkedésük, úgy véljük, hogy egy vezetékmenetes kommunikációval működő mikrocsip bőrük alá ültetésével nyomon tudjuk követni a változást” – idézte Charlotte D’Hulst biomérnököt, a New York-i Városi Egyetem munkatársát a LiveScience című ismeretterjesztő portál.
A génmódosított egerek emberek tízezreinek életét menthetik meg, hiszen az ENSZ adatai szerint hasonló aknák évente 15-20 ezer emberi áldozatot követelnek világszerte. A gyorsan, könnyen és nagy számban tenyészthető „szimategereket” a Neuroscience 2012 című, New Orleans-i konferencián mutatta be D’Hulst.
