A kutatók az Alfa Centauri hármascsillag rendszerében, a Földtől mintegy 40 billió kilométerre – 4,3 fényévre – vették észre a bolygót, amely hatmillió kilométerre kering csillagától. A Föld-méretű planéta rendkívüli forrósága miatt a kutatók arra következtetnek, hogy a felszíne leginkább olvadt lávához hasonlít. A csillaghoz való közelségéből adódóan nagyjából 1200 Celsius-fok uralkodhat rajta, amelyet egyetlen életforma sem képes elviselni.
A kutatók szerint feltehetőleg más bolygók is keringenek ugyanezen csillag körül, ám valamivel messzebb, ahol már elég hideg van a víz megtartásához és az életformák kialakulásához. Ezek a távoli világok a szakemberek szerint valószínűleg megfelelnének az élet- vagy zöldzónák – az úgynevezett Goldilocks-zónák – bolygóira jellemző, nem túl forró, nem túl hideg feltételeknek.
A most felfedezett bolygó az Alfa Centauri egyik csillaga, az Alfa Centauri B körül kering. A hármas csillagrendszer másik két tagja az Alfa Centauri A és a társainál halványabb, kis tömegű vörös törpecsillag, a Proxima Centauri. Az Alfa Centauri B-t a Föld néhány déli részéről szabad szemmel is látni az éjszakai égbolton. A jelenlegi technológiákkal több tízezer évbe telne az odautazás.
A Genfi Obszervatóriumban dolgozó Stephane Udry által vezetett kutatócsoport eredményeit a Nature című folyóirat internetes kiadása közölte. A felfedezés az európai és amerikai csillagászok között zajló verseny jegyében született: a programok célja a Földhöz tömegében leginkább hasonlító, illetve hozzá legközelebb eső exobolygók felkutatása.
Az 1990-es évek eleje óta a kutatók 842 exobolygóra bukkantak, a számukat milliárdosra becsülik. A most felfedezett Alfa Centauri Bb jelölésű égitest az idáig felfedezett legkisebb tömegű bolygó, nagyjából 1,1-szerese a Földének. Az európai kutatócsoport négy éven át fürkészte az Alfa Centauri csillagrendszert a chilei Európai Déli Obszervatóriumból.
