A kísérletben Hoside Akihiko japán űrhajós az ISS részét képező Kibo japán kutatómodul robotkarjának segítségével indította útjára a műholdakat. Ezeket egy, az űrállomáshoz erősített konténerből emelte ki és helyezte a megfelelő helyzetbe, majd onnan egy rugó segítségével gyorsította fel a megfelelő sebességre. A műhold pályára állításának ez a módszere – eltérően attól, amikor rakétával indítják – csökkenti az esetleges vibráció és túlterhelés veszélyét. Egyszerűbb az űreszköz szerkezete, és kisebb előállításának költsége.
A robotkarral öt, 10-20 centiméter átmérőjű műholdat állítottak pályára. Három közülük Japánban készült, míg kettő az Egyesült Államokban. Feladatuk egyebek között fényképeket készíteni a Földről. A Fitsat–1 elnevezésű műhold ugyanakkor fényjeleket is sugároz a bolygónk felszínére, amelyeket távcsővel is lehet majd észlelni felhőtlen időben. Az űreszközök mintegy száz napig üzemelnek.
Megszerelték az ISS-t
Sikeres űrsétát hajtott végre a Nemzetközi Űrállomás két asztronautája szeptember 6-án: ezúttal már ki tudták cserélni az űrállomás burkolatán az egyik meghibásodott áramelosztó szekrényt. Az új eszköz egyike annak a négy áramelosztónak, amelyek a nyolc napelemes szárnyról juttatják el az elektromosságot a százmilliárd dolláros űrállomás részeibe. Az űrsétát vezető amerikai űrhajósnő, Sunita Williams és a japán Akihiko Hoside egy héten belül kétszer is elhagyta az ISS-t. Augusztus 31-én azonban a tervezettnél hosszabb, több mint nyolcórás külső munkálatok során egy beszorult rögzítőcsavar miatt nem sikerült a helyére illeszteniük az új, száz kilogrammos áramelosztót.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!