Valami olyasmi hallatszik, hogy ”kérem, az ajtók záródnak”

Luther Márton 1517. október 31-én függesztette ki 95 pontját a wittenbergi vártemplom kapujára, amellyel kezdetét vette az egyház megújulása.

Luthert a búcsúcédulák árusítása miatt érzett felháborodása késztette arra, hogy összefoglalja kifogásait a katolikus egyház gyakorlatáról, illetve kifüggessze 95 pontos wittenbergi tételeit. Luther szerint az ember egyedül Isten kegyelméből, a hit által nyerheti el a megigazulást, azaz bűnei bocsánatát, nem pedig búcsúcédulák által. Luther szerint nincs szükség egyházi vagyonra, éppen ezért támogatta az egyházi birtokok világi kézbe adását.

Luther megkérdőjelezte a pápa hatalmát, elvetette a szerzetesség intézményét. X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luthert, aki a pápai oklevelet nyilvánosan elégette, és kijelentette, hogy szakítani kíván a katolikus egyházzal. Az augsburgi birodalmi gyűlésen (1530) a protestánsok kiadták az ágostai hitvallást, mely a lutheri evangélikus egyház elveit rögzíti. Luther halálával (1546) kitört a vallásháború. S bár a császár serege legyőzte a protestáns hadakat, mégis kénytelen volt engedni, és így 1555-ben megkötötték az augsburgi vallásbékét. Ebben kimondták az „akié a föld, azé a vallás” elvet.

Ez a felemelő üzenet

Két évvel ezelőtt Bölcskei Gusztáv úgy fogalmazott: a reformáció felemelő üzenete az a nagy felismerés, hogy Isten nem személyválogató, neki mindannyian fontosak vagyunk. A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint Isten mindenkire egyenlőként tekint, de ez nem azt jelenti, hogy mindenkivel egyformán is bánik. Tud különbséget tenni büntetés és sértés nélkül, azt nyújtja mindenkinek, amire szüksége van: néha bűnbocsánatot, néha dorgálást, néha jutalmat – mondta.

A reformáció másik irányzata Svájcban alakult ki Ulrich Zwingli vezetésével, aki Lutherrel egy időben lépett fel az egyházi reformokért. Zwingli reformátori tanítása Luther tanaival jórészt egyezett, azonban egyes pontokban voltak közöttük eltérések is. A fő eltérés az úrvacsorai tanára nézve volt, valamint a szertartásokat és az egyházkormányzatot illetően.

Őt követte Kálvin János, aki 1535-ben Svájc francia részén, Bázelben írta világhírű művét A keresztény vallás rendszere címmel, amely őt az egész francia reformáció fejévé tette. Kálvin fő tanítása a predesztináció, az eleve elrendelés elve. Kálvin a reformáció új irányzatát vitte sikerre Genfben, amelynek alapján a református egyházak világszerte ma is működnek. Rendszerét és a református egyházat kálvinizmus néven is szokás emlegetni. Egyetlen más protestáns egyház sem gyakorolt ennél mélyebb és tartósabb hatást a nyugati világra.

Véget ért a nagy ablaknyitás

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) október 28-i rendezvényén – az Október a reformáció hónapja elnevezésű programsorozat részeként tartott istentiszteleten – Bölcskei megjegyezte: a reformáció az egész kereszténység ügye, szellemisége pedig meg tudja nyitni a szíveket „a nagy testvéregyháznál” is. Utalt arra, hogy 50 éve kezdődött a második vatikáni zsinat, „a nagy ablaknyitás után mostanában azonban valami olyasmi hallatszik onnan, hogy kérem, vigyázzanak, az ajtók záródnak”.