Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) két független kutatócsoportja júliusban bejelentette, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló bizonyítékokat találtak a nagy hadronütköztetőben folyó kísérleteik során. Peter Higgs brit fizikus már 1964-ben megjósolta a szubatomi részecske létezését, amely magyarázat arra, miért van tömege az atomoknak és minden másnak az univerzumban. Higgs úgy vélte, hogy a kérdéses bozon betölti a „rést” a természet alapvető működését leíró standard modellben, hiszen nélküle a 13,7 milliárd éve, az ősrobbanás után uralkodó káoszban a szerteszét röpködő „részecsketörmelékből” nem alakulhattak volna ki a csillagok, a bolygók és a galaxisok.
Az amerikai tudományos folyóirat az elmúlt év legfontosabb tudományos áttörései közé sorolta továbbá azt, hogy japán kutatók szöveti őssejtekből létrehozott petesejtek felhasználásával egészséges és termékeny egereket „alkottak”. Ez a módszer – amelyben embrionális őssejteket és pluripotens őssejteket használt fel a kutatócsoport – segít megérteni a petesejtek kialakulását, és elvezethet ahhoz, hogy terméketlen nőknél is létrehozzanak petesejteket.
Feltárták a gyenyiszovai ősember genetikai állományát
Az év nagy tudományos eredménye volt, hogy teljesen feltárták a gyenyiszovai ősember genetikai állományát. Az örökítőanyag új információkkal szolgálhat a gyenyiszovai és a neandervölgyi ember történetét illetően. A két faj a ma élő ember legközelebbi, kihalt rokona. A feltárt genom a lipcsei Max Planck Intézet kutatói szerint az első, kihalt emberi fajtól származó örökítőanyag. A szakemberek egy korábban ismeretlen emberi faj ujjcsontját vizsgálták, amelyet a szibériai Gyenyiszova-barlangban találtak.
Landolt a marsjáró
A tudományos felfedezéseket gyarapította a Science szerint a Curiosity marsjáró landolása a vörös bolygón augusztus 6-án. A zökkenőmentes leszállás technikája egyedülálló volt: a marsjárót egy szuperszonikus ejtőernyő szállította a kijelölt hely közelébe, és egy fékezőrakétákkal ellátott platform, az „égi daru” eresztette le a talajra.
A saját antianyagaként is szolgáló Majorana-fermion létezésének megerősítését is az év tudományos áttörései közé sorolta az amerikai folyóirat. A Majorana-fermionok létét 75 évvel ezelőtt jósolták meg. A Delfti Műszaki Egyetem kutatói által a Science magazinban ismertetett kísérlet azt sugallta, hogy létezik a különleges részecske.
Nagy előrelépés az emberi genom feltárásában
A Science szerint az emberi genom feltárásában jelent nagy előrelépést az ENCODE (Encyclopedia of DNA Elements) projekt, amelynek a célja, hogy feltárja és leírja az emberi genomban valamilyen funkcióval bíró szakaszokat. Elemzéseik során az ENCODE kutatói felfedezték, hogy az egykor „kidobhatónak” tekintett DNS-rész 80 százalékának van valamilyen biológiai funkciója.
A gondolat irányította művégtagok technológiájának kidolgozását és a Kínában folyó neutrínó-kísérleteket is az év tudományos felfedezései közé sorolta az amerikai tudományos folyóirat.
