Tarol a gyilkos kór, bár a tudósok igyekeznek felvenni a versenyt a korunk pestisének is nevezett betegséggel. Egyes statisztikák szerint az elmúlt öt évben megduplázódott az új HIV-fertőzések száma Magyarországon. A 2011-es adatok szerint mintegy 54 ezer új HIV-esetet jelentettek a WHO európai régiójának 53 országa közül 50-ből. Az ÁNTSZ nyilvántartása szerint az elmúlt 25 évben hazánkban 333 beteg vesztette életét.
Mi is az AIDS?
Az AIDS (szerzett immunhiányos tünetegyüttes) a humánimmunhiány-vírus fertőzése által okozott betegség. A korunk pestisének nevezett kórt 1981-ben fedezték fel, amikor felfigyeltek arra a jelenségre, hogy a tüdőgyulladás és a Kaposi-szindróma egyre gyakoribbá vált a homoszexuális férfiak körében.
A HIV fertőzés a szervezet nélkülözhetetlen védekező elemeit, a T4-limfocitákat támadja meg, és pár év leforgása alatt semmisíti meg őket. A teljes immunhiány ennél később alakul ki, mert az immunrendszer egészséges része egy ideig képes ellensúlyozni a T4-limfociták normális működésének hiányát.
26 millióan vesztették életüket
Mivel a fertőzés és a megbetegedés között sok év telik el, éppen ezért kezdett megállíthatatlanul és határokat áthágva terjedni a halálos kór. A 80-as évek óta, amikor is felütötte a fejét, világszerte több mint 60 millió ember fertőződött meg, s a betegség 26 millió embert ölt meg.
„Az ENSZ szakügynöksége, a UNAIDS jelentése szerint tavaly 34 millió ember élt HIV-vírussal a szervezetében, 2,5 millióan fertőződtek meg újonnan, és 1,7 millióan haltak meg miatta. A fertőzések száma immár csökkenő tendenciát mutat, azonban Kelet-Európában az AIDS miatti halálozási arány hatszor magasabb, mint tíz éve. Magyarországon 1985 óta végeznek AIDS-szűrést, s mindmáig valamivel több mint kétezer HIV-fertőzöttet regisztráltak (a fertőzöttek valós száma ennek duplája lehet), s több mint 320-an haltak meg AIDS-ben idehaza. Magyarország még mindig alacsony fertőzöttségű országnak számít” – számol be a statisztikai adatokról az MTI.
A 2011-es adatok szerint mintegy 54 ezer új HIV-esetet jelentettek a WHO európai régiójának 53 országa közül 50-ből. Nem szolgáltatott adatot 2011-ről (Liechtenstein, Monaco és Üzbegisztán mellett) Oroszország, ahol 2010-ben több mint 62 ezer bejelentett új eset volt. 2011-ben 28 038 új fertőzést regisztráltak az Európai Unió (EU) és az Európai Gazdasági Térség (EEA) 29 országában – olvasható a stockholmi székhelyű ECDC honlapján megtalálható teljes jelentésben. Magyarországon 162 új diagnózis történt 2011-ben. Az EU/EEA országokban a HIV-járvány kezdete óta összesen mintegy 421 ezer esetet jelentettek, a fertőzöttek között 297 ezer férfi és 120 ezer nő volt.
December 1-je az AIDS-világnapja. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1988-ban döntött a megtartásáról, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a gyilkos kór elleni nemzetközi összefogás szükségességére.
(forrás: MTI)
Az AIDS 1982-ben kapta a nevét
A Focus.de összefoglaló írása szerint, amikor Michael Gottlieb 30 évvel ezelőtt leírta öt homoszexuális kaliforniai fiatal súlyos tüneteit, a titokzatos betegséget még nem ismerték. Los Angelesben a Kaliforniai Egyetem orvosai később döbbentek rá, hogy ezzel a betegséggel eddig még nem találkoztak.
Az amerikai Járványügyi és Megelőzési Központ (CDC) 1981. június 5-ei közzétételében a tudósok az Amerikai Egyesült Államok különböző területeiről a kaliforniai fiatalokhoz hasonló tünetegyüttest produkáló eseteket jelentettek. Korábban egészséges, fiatal férfiak súlyos tüdőgyulladást, ritka bőrbetegséget kaptak, de közös jellemzőjük volt még a szájkörnyéki gombás fertőzések és az elképesztően gyors fogyás. Eleinte a betegséget a homoszexuálisok betegségeként tartották számon, egy év kellett hozzá, hogy felfedezzék, hogy a kór a heteroszexuálisokat sem kíméli. A betegség ekkor kapta a szerzett immunhiányos szindróma (AIDS) nevet. A halálos kór a társadalom perifériájára szorult embereket, az intravénás kábítószer-fogyasztókat, illetve azok szexuális partnereit, a homoszexuálisokat, a szexiparban dolgozókat, a fogvatartottakat és a migránsokat veszélyezteti leginkább.
A terápia csak a nyugati nemzetek kiváltsága
A gazdasági válság idején is oda kell figyelni az alattomos, gyilkos kór megelőzésére, megálljt kell parancsolni korunk pestisének. A tudósok szerint a modern kezelésekkel a betegség karban tartható, a betegek várható életkora és életminősége az egészséges társaikhoz hasonló lehet. Sajnos ez a modern terápia azonban csak a nyugati nemzetek és egyes feltörekvő országok kiváltsága. A leginkább érintett országokban, mint például Afrika a terápiás ellátás még mindig zűrzavaros.
„Kémiai óvszer” és génterápia
Az AIDS-elleni küzdelemben reménykeltő volt a részben sikeres, úgynevezett HIV-vakcina, ám a „kémiai óvszer” a tudósok további elméleti és kísérleti munkájára vár.
Mérföldkőnek számított az AIDS-kutatásban annak a berlini páciensnek az esete, aki leukémiában is szenvedett. A beteg egy HIV-rezisztens donortól származó csontvelő-átültetésen esett át, melynek következtében nemcsak a leukémiát, hanem a HIV-vírust is legyőzte. Sajnos a magas kockázatú őssejtterápia nem ígéretes stratégia a betegség ellen. Reális lehetőségnek tűnik azonban az olyan génterápia, amelynek során az immunsejteket módosítják. Egyes immunológusok szerint még tíz év, és a bonyolult génterápiás kezelés minden beteg számára lehetséges lesz.
