Szilveszter: ma a szerencsénkért teszünk mindent

Mi az az aranyvíz? Miért kell lencsét és malacot enni újév napján? Miről nevezetes a nap névadója, I. Szent Szilveszter pápa?

Szilveszter – Szent Péter utasításának eleget téve – két reszkető pappal alászáll a barlangba, amely a poklot szimbolizálja, hogy ártalmatlanítsa a sárkányt, vagyis az ördögöt. Sikerült is megkötöznie a felbőszült vadállatot. Szilveszter pápa 335. december 30-án halt meg, a Via Salaria mentén, a Priscilla-katakombában temették el.

Ide-oda tolódott újév napja

„Az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott. Volt idő, mikor december 24-én ünnepelték, de előfordult, hogy előrecsúszott vízkereszt, illetve a Háromkirályok napjára, január 6-ára, és csak néhány évszázada, 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére” – számol be a Múlt-kor.hu.

Ostor, duda, petárda

Szilveszter és újév napjához is rengeteg babona és néphagyomány kötődik. Régen sokan, de vannak, akik még ma is úgy gondolják, hogy a szilveszteri-újévi babonák betartásával biztosítva van a következő évi szerencséjük, gazdagságuk, egészségük, boldogságuk. Az óév utolsó napján hangsúlyos szerepet kapnak a különböző, a rossz szellemeket és a balszerencsét elűzni hivatott zajkeltő eszközök, régen az ostorpattogtatás, a duda, a csengő, a kolomp, ma a trombita a petárda és a tűzijáték.

Az új esztendő első napjának népies neve kiskarácsony.  „Ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel, vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog” – olvasható a Wikipedia.hu oldalon.

A baromfi elkaparja, a disznó kitúrja

Régen úgy tartották, hogy aki ezen a napon hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” talált, amelyből a család többi tagjának is adott. Ezen a napon nagyon fontos volt jót tenni mással, ugyanakkor rengeteg előírás és tiltás is létezett. Nem volt szabad baromfit enni, mivel ez az állat hátrafelé kaparja a szerencsét, sőt még el is szállhat vele. Ellenben szinte kötelező volt malacot enni, mivel az az orrával előre túrja a szerencsét. Úgy tartották, hogy ezen a napon lencsét, rizst, borsót, babot is érdemes enni, ezektől az apró szemű ételektől reméltek sok-sok pénzt.

A seprűtől és a veszekedéstől is tartózkodtak

Újév napján tilos volt bármit is kiadni a házból, mert akkor félő, hogy egész évben minden kimegy majd onnan. Igyekeztek tartózkodni a veszekedésektől és a munkától is: nem vettek a kezükbe seprűt és mosószappant sem, mivel úgy tartották, hogy a takarítás és a mosás különösen nagy szerencsétlenséget hoz.

Ezen a napon sok családban sütöttek szerencsepogácsát: pénzérmét rejtettek a sós finomságba, aki ezt megtalálta, annak az új évben különösen nagy szerencsét jósoltak. A réteskészítés is fontos hagyomány: olyan hosszúra nyúlik az élet, mint a rétes tésztája – tartották.