A Reichstag-per 1933 szeptemberében kezdődött Lipcsében, a vád szándékos gyújtogatás és a kormány megdöntésére irányuló szervezkedés volt. A mentálisan gyenge van der Lubbét halálra ítélték, a többi vádlottat azonban bizonyítékok hiányában fel kellett menteni. A tárgyaláson Dimitrov kimondta, amit már többen sejtetni engedtek – és azóta szakértők is állítanak –, hogy valójában a nácik álltak a gyújtogatás mögött.
A kommunista kapcsolatokkal vádolt, majd később magányos gyújtogatónak is beállított van der Lubbét 1934. január 10-én lefejezték. Az elmúlt évtizedekben ügyét többször újratárgyalták, a halálos ítéletet hatályon kívül helyező végső döntés azonban csak hetvenöt év után, 2008 januárjában született meg.
Történészek szerint van der Lubbe valóban részt vett a gyújtogatásban, az azonban valószínűtlen, hogy képes lett volna egyedül véghezvinni tettét; a kommunisták ellen viszont sem akkor, sem azóta nem találtak bizonyítékokat. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a nácik álltak a háttérben, pontosabban maga Göring, aki a Führer 1942-es születésnapi vacsoráján állítólag el is hencegett tettével.
A Reichstag épületét a második világháborúban bombatalálatok érték, 1945. április 30-án pedig a szovjet csapatok ide tűzték ki zászlajukat. Az 1961-ben megépített berlini fal az épület előtt húzódott, és Berlin megosztottsága idején csak hajszálon múlt, hogy nem bontották le. A hatvanas években részlegesen helyreállították, Németország 1990-es újraegyesítése után visszakapta eredeti funkcióját, és napjainkban ismét itt ülésezik a Bundestag.
