Iskolai zaklatás: hatalmas pszichológiai teher

Az iskolai zaklatás áldozatainak és elkövetőinek esetében is magasabb az évekkel későbbi depresszió, szorongás és pánikbetegség kockázata.

Az iskolai zaklatás áldozatainak és elkövetőinek esetében is magasabb az évekkel későbbi depresszió, szorongás és pánikbetegség kockázata – derült ki egy amerikai tanulmányból. A kutatók régóta tisztában voltak azzal, hogy az iskolai bántalmazás pszichológiai terhet rakhat az áldozatokra és az elkövetőkre egyaránt, ám az korántsem volt egyértelmű, hogy a negatív hatások meddig kísérik az érintettek életét. A JAMA Psychiatry című folyóiratban közölt tanulmány eredményei azonban most azt mutatják, hogy az iskolai visszaélésekkel összefüggő depresszió és szorongás legalább az érintettek húszas éveinek közepéig kitart. A helyzet azoknál a legsúlyosabb, akik áldozatok és elkövetők is voltak egyben.

A durhami Duke Egyetem egészségügyi központjának munkatársaként dolgozó William Copelandnek és kollégáinak a tanulmánya 1420 fiatal bevonásával készült, akik Észak-Karolina nyugati részében éltek. A kutatók véletlenszerű időpontokban kérdeztek meg a résztvevőket 9 és 16 éves koruk között az iskolai bántalmazással kapcsolatos tapasztalataikról, majd egészen 26 éves korukig követték figyelemmel őket, közben folyamatosan kiértékelve pszichiátriai rendellenességeiket.

A gyerekek valamivel több mint negyede számolt be arról, hogy legalább egyszer iskolai bántalmazás áldozata volt – ezt szüleik is megerősítették –, és szinte minden tizedik résztvevő ismerte el, hogy zaklatta diáktársait. A családon belüli nehézségek figyelembevételét követően a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a zaklatás semmilyen formáját nem ismerő fiatal felnőttekhez képest a korábbi áldozatoknál magasabb volt a kockázata egy sor pszichiátriai problémának.

Az iskolai visszaélésektől távol maradt fiatalok hat százaléka küzdött szorongásos rendellenességgel, míg a korábbi áldozatoknál ez az arány 24 százalék, az áldozati és elkövetői kategóriába egyaránt tartozóknál pedig 32 százalék volt. A gyerekként áldozati és elkövetői szerepről is beszámoló fiataloknál diagnosztizáltak a legnagyobb eséllyel pánikbetegséget vagy depressziót fiatal felnőtt korukban, és szintén esetükben volt a legmagasabb valószínűsége az öngyilkos gondolatoknak.

A diáktársaikat zaklató, ám áldozattá nem váló fiataloknál négyszer magasabb volt a kockázata az antiszociális személyiségzavar kialakulásának, amelyet az empátia hiánya és a másokkal való rossz bánásmód jellemez. Copelandék szerint a gyermekkori pszichiátriai rendellenességek és a gyerekek családon belüli problémái a zaklatáshoz kötődtek, de nem adtak teljes magyarázatot a jövőbeli problémákra. A felnőttkori rendellenességek egy része a jelek szerint közvetlenül magából a zaklatásból fakadt.