Kilengésre terror – erdélyi hideg évek

Népirtások, tömegirtások, személyes bosszúk, kivégzések: ezekkel a szavakkal jellemezhető leginkább az 1848–1946 közötti magyar–román együtt élés.

kn
2013. 02. 27. 15:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Népirtások, tömegirtások, személyes bosszúk, kivégzések: ezekkel a szavakkal jellemezhető leginkább az 1848-1946 közötti magyar-román együttélés. Az erdélyi hideg évekről Illésfalvi Péter, a Honvédelmi Minisztérium hadtörténésze és Nagy József történész beszélgetett a Hír Televízió Ősök tere című műsorában.

Előbb folyamatos határsértések, majd fegyveres incidensek sora, végül háborús feszültség volt a jellemző a magyar-román határ két oldalán. A második bécsi döntés végül visszaadta Magyarországnak Észak-Erdélyt. Szilágyság-szerte rálőttek a bevonuló honvédekre, az orvlövészek utáni hajsza túlkapásokba torkollott. Románia átállása után a vérszomjas Maniu-gárda söpört végig Székelyföldön. A „halál önkénteseinek” nyomában nyilvános kivégzés, rekvirálás és internálás járt.

Az 1848-1946 közötti mintegy egy évszázad során a magyar-román együttélés minden túlzás nélkül tragikusra sikeredett: népirtások, tömegirtások, személyes bosszúk, kivégzések tarkítják ezt a látképet. Az erdélyi román-magyar konfliktus gyökere a XIX. század eleji nemzeti mozgalmak korába vezethető vissza, amikor mind a román, mind a magyar nemzeti mozgalom egy olyan jövőképet képzelt el magának, ahol magyar szempontból a Kárpát-medencét, román szempontból pedig a Kárpátokon túli román és az erdélyi román területeket is egy egyesített nagy nemzetállamban képzelték el. Ez vezetett oda, hogy 1848-49-es szabadságharcban már nyílt etnikai konfliktus tört ki a két nemzeti mozgalom között egyfajta hidegháború-szerűen. Az, ami a monarchia ideje alatt stabilizálódott, 1919-ben tört a felszínre. Ezt az ellentétet a XX. század a legmélyebb szintre vitte a második világháború alatt.

1940 szeptemberében történt az észak-erdélyi bevonulás, amelynek egészen konkrét előzményei vannak: a két bécsi döntés között – 1938. november és 1940 augusztusa – több mint 70 határincidens történt a magyar–román határon. A magyar kormány és a hadvezetés 1940. augusztus végén egy hajszálnyira volt attól, hogy háborút indít Románia ellen. Románia érezte a vesztét ebben a nemzetközi politikai helyzetben, Magyarországon az 1920 óta tartó revíziós készületek ekkoriban felerősödtek, Magyarország 1938 óta már fegyverkezett is, erősítette a hadseregét is.

A videó a Hír Televízió Ősök tere című műsorának ismétlése.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.