Évente 12 millió új rákos esetet diagnosztizálnak, és 7,6 millióan vesztik életüket a rák miatt világszerte. Ha ez így halad tovább, 2030-ban 26 millió új diagnózissal és évenként 17 millió halálos áldozattal számolhatunk – olvasható a Nemzetközi Rákellenes Unió honlapján. Az adatok sokkolóak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2008-as statisztikai adatait tanulmányozva megállapíthatjuk azt a leginkább megdöbbentő tényt, miszerint 100 ezer férfiből évente csak Magyarországon 255 veszti életét a gyilkos kór következtében, ezzel a számadattal hazánk a lista második helyén áll, csak Mongólia előzi meg, és mindössze öt halálesettel. A harmadik helyet Lettország „vívta” ki magának 234 halálesettel (100 ezerből!), a negyedik helyen Örményország végzett 232 halálesettel, de Horvátország is az élen van 225 halálesettel.
A nők kevésbé veszélyeztetettek
Ugyanezt a listát a nőkre lebontva vizsgálva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a gyengébbik nemet kevésbé veszélyezteti a halálos kór. Ezen a listán Magyarország a negyedik helyen áll, vagyis 100 ezer nőből évente 134 veszti életét a gyilkos betegség következtében. Az élen 166-tal itt is Mongólia áll, a második Tuvalu 154-gyel, az óceáni államot Uganda követi, az ötödik pedig Honduras.
A nyomasztó, gyilkos betegség ellen hatalmas erőkkel harcolnak a tudósok. Vannak is kiemelkedő, bizakodásra okot adó kutatások, kísérletek. Ilyen előremutató lépés a rákkutatásban például, miszerint német kutatók felfedezték, hogy a kanyaróvírus elpusztítja a rákos sejteket. A tudósoknak először sikerült tetten érniük és elpusztítaniuk az áttétek terjedéséért felelős, úgynevezett anyasejteket és azt észlelték, hogy a kanyaróvírus megölte a kísérleti egerek összes daganatos gócát. Erről bővebben itt olvashat.
A gigászi küzdelem
Egy másik tudományos kísérlet során az úgynevezett trójai faló rákterápiával egereknél teljesen megszüntették a prosztatarákot. A trójai faló rákterápia alapötlete igen egyszerű: gyilkos vírussejteket kell bejuttatni a szervezet immunrendszerébe, hogy az belopja őket a daganatba. Erről bővebben itt tájékozódhat.
Február 4-e rákellenes világnap, annak emlékére, hogy 2000 februárjában Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust. Az esemény résztvevői ezen a napon világméretű összefogásra szólítottak fel a gyilkos kór ellen, és fontos dokumentumokat írtak alá. „A Rákellenes Alapítványt (Párizsi Charta) a világ minden részéről összegyűlt vezető kormányzati tisztségviselők, a legjelentősebb rákkutató társaságok és szervezetek vezetői, orvosvezetők, betegképviselő civil szervezetek és az ipar reprezentánsai látták el kézjegyükkel” – olvasható a Jelesnapok.oszk.hu oldalon. A fontos esemény emlékére a kongresszus február 4-ét rákellenes világnappá nyilvánította.
(forrás: Jelesnapok.oszk)
Az MNO korábban arról is beszámolt, hogy minden hatodik rákos megbetegedést olyan fertőzés okoz, amely nagyrészt elkerülhető vagy kezelhető lehetne. Egy tanulmány szerint a halállal végződő esetekből 1,5 millió olyan tumorra vezethető vissza, amelyet gyomorbaktériumok, humán papilloma- vagy hepatitiszvírusok, illetve egyéb kórokozók idéztek elő.
A küzdelmek ellenére egyes statisztikák szerint az összes haláleset körülbelül 25 százalékáért felelősek a különböző rákbetegségek. Arról, hogy a betegség mennyire írható a gének és mennyire a környezeti tényezők számlájára, és mennyit tehetünk ellene mi magunk, megoszlanak a vélemények. Az már bizonyított tény, hogy a dohányzás a tüdőrák legjellemzőbb okozója, de már azt is tudjuk, hogy jó néhány rákfajta vírusos fertőzéssel kezdődik. A legtöbb szakértő szerint azonban mi magunk is sokat tehetünk a halálos betegség ellen: a dohányzás elhagyásával, az alkoholfogyasztás csökkentésével, rendszeres mozgással, egészséges táplálkozással.
