Hat jégkorszaki halászhorgot találtak német régészek egy Berlin-közeli ásatáson, a legrégebbi mamutagyarból készült és korát 19 ezer évesre teszik. Valószínűleg jégkorszaki vadászok hagyták hátra mintegy 12 300 évvel ezelőtt a horgokat, amelyek mellett emlősállatok és halak csontjaira is bukkantak a németországi Wustermarkban.
Ezek a legrégebbi horgok, amelyeket Európában találtak, és az eszközök azt jelzik, hogy az eddig feltételezettnél korábban fejlesztette ki az ember a halászeszközeit, valószínűleg gyors mozgású halak elfogására, amelyek a klíma melegedésével megjelentek a tavakban. „Ezeknek az embereknek határozott elképzelésük volt arról, hogy használják a változó körülmények között megjelenő új forrásokat.” A tavakban megjelenő sügér, csuka és angolna túlságosan gyorsan mozgott ahhoz, hogy szigonnyal vagy dárdával kifogják – mondta Robert Sommer, a Kieli Egyetem paleontológusa. A szakemberek a leletekről szóló tanulmányukat a Journal of Archeological Science szakfolyóirat márciusi számában tették közzé.
Régészek 2011-ben találták meg a világ legősibb halászhorgát az egykoron Indonéziához tartozó kelet-timori partoknál. Azok a horgok azonban nem teljesek, a régészek a közelükben talált halcsontokból állapították meg a korukat. A szakemberek mindeddig úgy vélték, hogy Európában a vadászó, gyűjtögető életmódot folytató emberek mintegy 12 ezer évvel ezelőtt kezdték kifogni a lazachoz hasonló lassú mozgású halakat dárdával, és horgot csak jóval később használtak – mondta Sommer a LiveScience tudományos hírportálnak.
Sommer és régésztársai egy üzletközpont építése előtt elvégzett környezeti tanulmány során bukkantak a paleontológiai leletre Berlintől 20 kilométerre nyugatra. A térségben egykoron tó volt.
Az egyik horog mamutagyarból készült, a többi szarvas- vagy jávorszarvascsontból, ezek 12 300 év körüliek. A mamut jóval a halászok kora előtt kihalt, valószínűleg ezer évvel később egyszerűen rátaláltak egy mamutagyarra, és felhasználták – magyarázta Sommer.
