A vulkánkitörések is csökkentik a Föld felmelegedését

A vulkánkitörések eredményeként légkörbe kerülő kén-dioxid, nem pedig az ipari környezetszennyezés lassítja le a Föld felmelegedését.

kn
2013. 03. 05. 18:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vulkánkitörések eredményeként légkörbe kerülő kén-dioxid, nem pedig az ipari környezetszennyezés lassítja le a Föld felmelegedését – állapították meg amerikai kutatók új tanulmányukban. Ryan Neely, a Coloradói Egyetem szakembere, a tanulmány vezető szerzője doktori tanulmányai keretében azt kutatta, miért nem melegedett a szakértői előrejelzéseknek megfelelően a Föld légköre 2000 és 2010 között.

A kén-dioxidot a természetben vulkánok bocsátják ki, illetve ipari folyamat mellékterméke, mivel a szén és a kőolajszármazékok elégetése során is kén-dioxid keletkezik. A kén-dioxid parányi részecskéi a Föld felszínéről az atmoszférának 19-32 kilométer magasságban lévő sztratoszferikus aeroszol rétegébe jutnak, ahol a kémiai reakciók nyomán kénsav és víz részecske lesz belőlük, amelyek visszaverik a napfényt a világűrbe, hűtve a Föld légkörét.

A korábbi megfigyelések alapján a stratoszferikus aeroszolok növekedése 2000 óta mintegy 25 százalékkal ellensúlyozta a globális felmelegedést, amelyet a tudósok szerint az emberi üvegházhatású gázkibocsátás okoz. „Az új tanulmány bizonyítja, hogy a kicsi és közepes vulkánokból kiszabaduló gázok lelassítják a bolygó felmelegedését” – magyarázta Ryan Neely.

A Geophysical Research Letters szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek a légkörbe jutó kén-dioxid eredetéről két korábbi kutatás ellentmondó eredményeit akarták tisztázni. Az amerikai légkörkutató intézet (NOAA) szakemberei által 2009-ben készített tanulmány szerint ez a kén-dioxod-mennyiség az indiai és kínai ipari tevékenység terméke. A 2011-ben készített másik tanulmány a vulkanikus kitöréseket tette felelőssé.

Mostani tanulmányukban a szakemberek a sztratoszferikus aeroszolréteg optikai vastagságában bekövetkezett változások hosszú távú méréseinek adatait vették alapul. 2000 óta az optikai vastagság 4-7 százalékkal növekedett, ami azt jelenti, hogy még kevésbé átlátszó, mint az előző években.

„A tanulmányból következik, hogy a tudósoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a vulkanikus kitörésekre, amikor megpróbálják megérteni a Föld klímáját” – idézte Brian Toon professzort, a tanulmány társszerzőjét a ScienceDaily tudományos hírportál, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a vulkanikus kitörések mindazonáltal nem fogják teljességgel ellensúlyozni az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatását. A vulkanikus gázkibocsátás hol kisebb, hol nagyobb mértékű, segíti a bolygó hűtését vagy fűtését, ám az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázkibocsátás folyamatosan nő – magyarázta a professzor.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.