Március első felében a világ egy kicsit az agykutatásra fókuszál, ekkor van ugyanis az agykutatás hete. Az amerikai kezdeményezésre 1992-ben indult programsorozatot Charles A. Dana, New York állam képviselőjének alapítványa, a Dana Foundation támogatta. 1997-től ez a mozgalom bekerült az idegtudomány bűvkörébe is. Azóta a világ minden részén kis sejteket hoztak létre, amelyek az agykutatás hetén számos, idegtudománnyal kapcsolatos programot szerveznek, főként nem hozzáértőknek (egyetemi hallgatóknak, közép- és általános iskolásoknak, az utca emberének).
Magyarországon öt városban: Budapesten március 11–14-ig, Balatonfüreden március 16-án, Szegeden március 13-án, Pécsett március 12-én és Debrecenben március 4–17-ig vehetnek részt az érdeklődők számos, agykutatással, idegrendszeri betegségekkel kapcsolatos előadáson. Az események részletes programja a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, az mta.hu-n elérhető.
A program célja, hogy felhívják a figyelmet az agykutatás egyre hatalmasabb jelentőségére. Nincs is ennél nagyobb feladat, amikor is világszerte 121 millió ember szenved depresszióban – közülük évente 850 ezren önkezűleg vetnek véget életüknek –, 24 millióan skizofréniában, közel 100 millió ember alkohol által okozott idegrendszeri betegségben, 50 millióan epilepsziában és 24 millióan Alzheimer-kórban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2012-es adatai szerint.
„Az agy betegségei jelentik a legnagyobb egészséggazdasági terhet egy társadalomnak. Az Európai Agytanács (European Brain Council) 2010-es adatai szerint az unióban évente 800 milliárd eurót fordítanak a neurológiai és pszichiátriai betegségek kezelésére. Összehasonlításképp a négy másik legköltségesebb betegségtípus – a rosszindulatú daganatok, a szív- és érrendszeri kórképek, a krónikus tüdőbetegségek és a diabétesz – együttvéve 500 milliárd euróba kerül. Az agy betegségeire tehát ötven százalékkal többet költünk, mint a többi betegségre együttvéve. E betegségcsoport óriási terhet jelent mind a költségvetés, mind a társadalom, mind az érintett családok számára” – emelte ki Freund Tamás március elsején. A híres agykutatót beválasztották José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének tudományos és technológiai tanácsadó testületébe.
(forrás: MTI)
„Korunk megváltozott életkörülményei – új táplálkozási és életviteli szokások, mozgáshiány, fokozott stressz és még sorolhatnám – az idegrendszert egyre újabb kihívások elé állítják, aminek következtében emberek százmilliói szenvednek idegrendszeri betegségekben” – mondta el az mno.hu-nak dr. Kisvárday Zoltán. „Horribilis összegeket költ a társadalom (Magyarország 10 milliárd euró körüli összeget) és az egész világ (példának okáért Németország közel 160 milliárd eurót, Ukrajna közel 140 milliárdot, míg Franciaország közel 120-at) a neurológiai és pszichológiai betegségek kezelésére, éppen ezért az agykutatásnak népgazdasági jelentősége is van” – tette hozzá a Magyar Tudomány Akadémia (MTA) doktora.
„Nemcsak a betegségek kezelésére fordított összegről van szó, gondoljunk csak a beteg és a kór következtében magával rántott gondozó család munkából való kiesésére, amely borzasztó anyagi kárt okoz az elképesztő pénzek felemésztésével, és akkor a betegségek humán oldaláról még nem is beszéltünk” – hangsúlyozta a szakértő. Ezek az idegrendszeri betegségek nemhogy nem csökkennek, de vibráló életvitelünkből adódóan növekvő tendenciát mutatnak, egyre több a probléma a WHO szerint. Több vizsgálat is bizonyítja, hogy ha csak 0,5 százalékkal növelnénk az agykutatásra költött pénzt, már rengeteg változást érhetnénk el – mondta el dr. Kisvárday Zoltán.
Az agykutatás finanszírozása hazánkban több tényezőből tevődik össze: például az Országos Tudományos Kutatási Alapból (OTKA), az MTA kutatóintézeti és kutatócsoporti hálózatából, valamint az európai kapcsolatokból és a külföldi alapítványokból, pályázatokból. „Nagy panaszra nincsen okunk, ami a magyar támogatást illeti, de az ember mindig többet akar, mindenkinek bele kell folynia a külföldi pályázatírásba” – közölte az MTA doktora.
Az agykutatók számát és nemzetközi szaktudását tekintve Magyarország jól áll, hiszen hazánkban sikerágazat az agykutatás. „Elsősorban Szentágothai Jánost és Vizi E. Szilvesztert emelném ki, akik az MTA elnöki pozíciójába kerülve, karizmatikus személyiségüknek köszönhetően be tudták vinni a köztudatba az agykutatást és annak jelentőségét” – hangsúlyozta Kisvárday. A legutóbbi kiemelkedő nemzetközi sikert 2011-ben érték el magyar kutatók, amikor is az agykutatás Nobel-díjának tartott Agy-díjat három magyar agykutató kapta megosztva: Buzsáki György, Freund Tamás és Somogyi Péter.
