Freund Tamás a Barroso-testületben

Freund Tamás Agy-díjas akadémikust választották be José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének tudományos és technológiai tanácsadó testületébe.

Freund Tamás Agy-díjas akadémikust beválasztották José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének tudományos és technológiai tanácsadó testületébe (Science and Technology Advisory Council), amelynek tizenöt tagja között olyan neves tudósok vannak, mint az izraeli Ada Jonat kémiai Nobel-díjas vagy a francia Cedric Villani Fields-érmes matematikus.

Nagy megtiszteltetésnek nevezte Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) igazgatója tagságát egy olyan, kormányoktól független testületben, amely szakterületeken átívelő feladatokat lát majd el. „Nem a tagállamokat képviseljük, hanem egyéni alapon kaptunk meghívást. Éppen ezért a tagok a saját, szűk diszciplínájukon kívül a társadalmat érzékenyen érintő, általános érvényű kérdésekkel is foglalkoznak” – magyarázta az akadémikus az MTI-nek.

A meghívás előzményeit vázolva felidézte, hogy január végén Pálinkás Józsefnek, az Akadémia elnökének meghívására Budapest vendége volt Anne Glover, Barroso tudományos főtanácsadója, a most alakult bizottság elnöke. Látogatásakor a skót biokémikus egyebek mellett megismerkedett a KOKI-ban folyó, nemzetközi szinten is kimagasló kutatásokkal.

„Elmondtam, miért szükséges, hogy egy ilyen kis ország is teljes intézetet szenteljen az agykutatásnak. Az agy betegségei jelentik ugyanis a legnagyobb egészséggazdasági terhet egy társadalomnak. Az Európai Agytanács (European Brain Council) 2010-es adatai szerint az unióban évente 800 milliárd eurót fordítanak a neurológiai és pszichiátriai betegségek kezelésére. Összehasonlításképp a négy másik legköltségesebb betegségtípus – a rosszindulatú daganatok, a szív- és érrendszeri kórképek, a krónikus tüdőbetegségek és a diabétesz – együttvéve 500 milliárd euróba kerül. Az agy betegségeire tehát ötven százalékkal többet költünk, mint a többi betegségre együttvéve. E betegségcsoport óriási terhet jelent mind a költségvetés, mind a társadalom, mind az érintett családok számára” – emelte ki Freund Tamás.

Mint kifejtette, az agykutatás prioritásként való kezelésének szükségességét már felismerte az EU. Az Európai Bizottság január végén jelentette be, hogy a jövőbeni és feltörekvő technológiák fejlesztésére irányuló programja (Future and Emerging Technologies, FET) keretében 1,2 milliárd eurót szánnak a következő tíz évben az Emberi Agy Projektre (Human Brain Projekt). A kutatásokban részt vevő 80 európai intézet sorába került a KOKI is.

„Obama elnök néhány nappal később jelentette be, hogy az Egyesült Államokban is prioritásként kezelik az agykutatást, amelyre a következő tíz évben 3 milliárd dollárt fordítanak. Az uniós és amerikai bejelentést is megelőzte azonban a magyar kormány, amely december 21-én tette közzé, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap versenyképességi és kiválósági pályázatából 12 milliárd forintot szánnak az elkövetkezendő négy évben az agy betegségeinek és működésének kutatására. Mindezt elmondtam Anne Glovernek, ismertetve, hogy a döntést milyen tudománypolitikai munka, lobbitevékenység előzte meg, ahogy azt is vázoltam, miért választotta a magyar kormány az agykutatást 2011-es uniós elnökségének K+F főtémájává” – sorolta az előzményeket a neurobiológus.

Freund Tamás a tanácsadó testületben mindenekelőtt a felfedező kutatások jelentőségére szeretné felhívni a figyelmet. „Felfedező kutatásokkal foglalkozom, ezeknek a jelentőségét összeurópai szinten is átlátom, hiszen korábban az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (Federation of European Neuroscience Societies, FENS) voltam az elnöke, de tagja voltam az Európai Agytanácsnak is. Ezért úgy gondolom, hogy a felfedező kutatások szerepét és jelentőségét kell majd képviselnem ebben a testületben. Képviselnem kell a szűkebb szakterületemet is, meggyőződésem szerint ugyanis az agyra nehezedő óriási adaptációs nyomás a civilizált és öregedő társadalmakat leginkább érzékenyen érintő egészségügyi és szociális probléma. Az agykutatásnak szánt támogatás nem merülhet ki egyetlen uniós projektben, ez édeskevés ahhoz, hogy a tagországokban, az Európai Unióban magas színvonalon működjön az idegrendszer betegségeinek kutatása” – összegezte Freund Tamás.