„Obama elnök néhány nappal később jelentette be, hogy az Egyesült Államokban is prioritásként kezelik az agykutatást, amelyre a következő tíz évben 3 milliárd dollárt fordítanak. Az uniós és amerikai bejelentést is megelőzte azonban a magyar kormány, amely december 21-én tette közzé, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap versenyképességi és kiválósági pályázatából 12 milliárd forintot szánnak az elkövetkezendő négy évben az agy betegségeinek és működésének kutatására. Mindezt elmondtam Anne Glovernek, ismertetve, hogy a döntést milyen tudománypolitikai munka, lobbitevékenység előzte meg, ahogy azt is vázoltam, miért választotta a magyar kormány az agykutatást 2011-es uniós elnökségének K+F főtémájává” – sorolta az előzményeket a neurobiológus.
Freund Tamás a tanácsadó testületben mindenekelőtt a felfedező kutatások jelentőségére szeretné felhívni a figyelmet. „Felfedező kutatásokkal foglalkozom, ezeknek a jelentőségét összeurópai szinten is átlátom, hiszen korábban az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (Federation of European Neuroscience Societies, FENS) voltam az elnöke, de tagja voltam az Európai Agytanácsnak is. Ezért úgy gondolom, hogy a felfedező kutatások szerepét és jelentőségét kell majd képviselnem ebben a testületben. Képviselnem kell a szűkebb szakterületemet is, meggyőződésem szerint ugyanis az agyra nehezedő óriási adaptációs nyomás a civilizált és öregedő társadalmakat leginkább érzékenyen érintő egészségügyi és szociális probléma. Az agykutatásnak szánt támogatás nem merülhet ki egyetlen uniós projektben, ez édeskevés ahhoz, hogy a tagországokban, az Európai Unióban magas színvonalon működjön az idegrendszer betegségeinek kutatása” – összegezte Freund Tamás.
