A látogatóközpont az egészen sajátos ökoszisztémával rendelkező, csaknem háromszáz méter magas, vulkanikus eredetű Ság tanúhegy lábánál épült meg a Kemenes Vulkánpark központi épületeként. A hegy jellegzetessége a korábbi bányászati tevékenység nyomán keletkezett látványos „kráter”. Az évmilliókkal ezelőtti vulkáni tevékenység nyomait, valamint a környék különleges növény- és állatvilágát a parkban tanösvény mutatja be.
„A kiállítóház művészeti koncepciója arra tesz kísérletet, hogy bemutassa a vulkanizmus, a vulkánok működésének különböző aspektusait. Az anyag pontos válaszokat ad a földtörténeti kérdésekre, bemutatja, hogyan alakult egy terület a vulkáni tevékenység következtében; de a vulkánok mint ősi félelemforrások is megjelennek a kiállításon” – fogalmazott Szilágyi Gábor.
A látogatóközpont épületét a Földes és Társai Építészirodából Földes László, Balogh Csaba és Tatár-Gönczi Orsolya tervezte. Az önkormányzat nagy részben pályázaton elnyert uniós forrásokból finanszírozta megvalósítását. A több mint kilencszáz négyzetméteres, többszintes épület szerkezetét 12 méter magas vasbeton kocka alkotja, amelybe óriási gyufásdobozokként illeszkednek a kiállítóterek – ismertette az épület koncepcióját Földes László Ybl-díjas építész.
„Jutalomjátéknak tekintettük ezt a munkát, mert lehetőséget adott a fantáziánk felszabadítására” – mesélte. A toronyszerű, vasbeton épület indusztriális hangulata utal a környék bányászati hagyományaira. Ezt a múltat idézik a feketére festett acéllépcsők is a termeket összekötő belső térben. A kiállítóterek kívülről kitüremkednek a torony falán, amit a különleges eljárással „rozsdásított” acélburkolat is kiemel.
„A látogató elindul a torony aljából és különböző ’kalandokon’ át jut el az épület tetejére, ahol kilátás nyílik a Ság hegyre. A fölfelé vezető úton a termekben megjelenő anyagok megismerésével egyidejűleg azt az utat is bejárja, amit a föld mélyéről feltörő láva – mondta az építész – Az installáció nagyon mai, hightech, előremutató, aminek izgalmas ellenpontja a markáns architektúra.”
A megérkező látogatót interaktív eszközök, vulkánok kivetített képei és a legnagyobb ismert vulkánkitörések falra montírozott adatait ábrázoló hatalmas grafikon fogadja. Ezen a szinten alakították ki – elsősorban gyerekcsoportok számára – a foglalkoztatótermet, ahol mini földrengéseket, gejzírkitörést vagy vulkánikúp-képződést is lehet szimulálni, tárgyakon és eszközökön keresztül lehet ismerkedni a vulkánok működésével. A kiállítóház tematikusan berendezett szobái zárt terek, „olyan, mintha egyik tudásdobozból a másikba jutnánk” – magyarázta Szilágyi, kiemelve, hogy háromnyelvű: magyar, angol és német feliratok tájékoztatják a látogatókat.
Felfedező típusú kiállítás, kreatív utazás várja az érdeklődőket, amelynek során akár Holdra szálló programot irányíthatnak vagy mozizhatnak a filmvetítőben. Egy teremben a vulkanizmus különböző képződményei, kövek, kristályok, bazaltorgonák láthatók. Különleges terepasztalon a dél-olaszországi Etnával reprezentálják a tipikus, ma is aktív vulkánt.
A kiállítás egyik különlegességeként emelte ki a tanácsadó, hogy a domborzati makettet kiegészítő részletes adatokat az olasz Etna-kutatóktól kapták meg. Egy másik terem a világűr vulkanizmusába nyújt betekintést a Naprendszer bolygóinak változatos formájú és elképesztő léptékű vulkáni kúpjairól készült felvételekkel. Kiemelt helyet kap a Jupiter egyik holdja, a Ió, amely régóta foglalkoztatja a tudósokat.
A lávafolyások szimulációja és a lávafelszínek különlegességei rajzolódnak ki egy újabb kiállítótérben. Karátson Dávid földrajztudós, a projekt szakmai vezetője komoly kutatási anyagot állított össze a látogatók számára. Egy képernyőn lávaszimuláció látható, amely a vulkánok környékén élők számára teszi előre jelezhetővé a lávafolyam megindulása jelentette kockázatot. A kiállítóház belsejében fölfelé vezető út végéhez közeledve a vulkánok gyilkos hatásainak ellenpontjaként a borászattól a gyógyfürdőkig a vulkanizmus pozitívumait is felvázolják.
„A legfölső szint a megérkezésről szól. Itt kapott helyet a Kárpátok vulkanizmusa. Ezen belül a kiállítás külön foglalkozik a Duna-kanyarral és a Balaton-felvidékkel” – mesélte Szilágyi Gábor, hozzáfűzve, hogy a Ságra tekintő utolsó teremben Eötvös Lorándról, a torziós inga feltalálójáról emlékeznek meg, a tudós ugyanis 1891-ben a Ság hegyen végezte kísérleteit gravitációs méréseihez.
A művészeti tanácsadó szerint a látogatóközpont „kuriózumnak számító igényességgel” mutatja be a vulkanizmus különböző vonatkozásait. Kiemelte, hogy a belső tervezés és kivitelezés a Narmer Építészeti Stúdió Bt. munkája.
A kiállítóház a celldömölki önkormányzat nagyszabású vulkánprojektjének része. A Vas megyei városban már működik egy termálvizes vulkánfürdő, szállodát is terveznek, és a hely rendkívüli adottságaira építve a külföldiek számára is vonzó turisztikai célponttá akarják fejleszteni a környéket.
