Idős korban hanyatlik a fájdalomtűrés, nehezebben viselik a szépkorúak a fájdalmat, mint fiatalon. A fájdalomfeldolgozás tehát az évekkel változik, az endogén fájdalomgátlás mindig gyengébb. A rendszer, ami feldolgozza a fájdalmat, elveszíti ugyanis a képlékenységét: hosszabb ideig tart aktivizálni.
Némely öregotthonban szokásos a fájdalomküszöb felemelése gyógyszerekkel, azonban ez kockázatos lehet, mivel blokkolja a fájdalom figyelmeztető funkcióját. Jó példa erre a csendes szívinfarktus, ami nem más, mint a tünetek nélkül jelentkező roham.
A fájdalom kezelése idős korban még a szakértőknek sem könnyű. Ahogy a gyerekek sem kis felnőttek, úgy az idősek sem öregebb felnőttek. Sok idős a lehető legkülönfélébb betegségekben szenved, és erre a sok kórra rengeteg gyógyszert kénytelen szedni. „Nagyon fontos a szakembereknek a gyógyszerek kölcsönhatásaira figyelmeztetni az időseket” – emelte ki Müller-Schwefe.
Még egy fájdalomcsillapító kiválasztása sem egyszerű feladat az orvosok számára. Az úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, mint az ibuprofen vagy a diklofenák, gyakran nem alkalmasak az idősek számára. Nem beszélve arról, hogy ezek a szerek súlyos mellékhatásokat okozhatnak, károsíthatják a gyomrot, a belet, a vesefunkciót, illetve növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, de magas vérnyomást is okozhatnak. Az acetaminofen befolyásolhatja a máj működését, míg az ópiátoknak olyan nemkívánatos mellékhatásai vannak, mint a hányinger a rosszullét és a székrekedés.
A gyógyszerek halálos kölcsönhatásának az mno.hu már szentelt egy cikket, amit ide kattintva tekinthet meg.
