Húsvét: így ünnepel a világ

Van, ahol tűzijátékkal, máshol krisztusi körmenettel ünneplik a húsvétot. Hol ünnepelnek olajfából készült kereszttel, és mi az a colomba?

tt
2013. 03. 25. 8:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Fehér Házban minden évben online sorsolás útján kiválasztott, 12 éven aluli gyermekek és családjaik vehetnek részt a húsvéti tojásgörgetésen. Ezt a hagyományt 1878-ban Hayes elnök indította el.

Dél-Amerikai országok – Mexikó, Peru, Guatemala – jellemzője az élő krisztusi körmenet, amikor egy önkéntes – átélve Jézus kálváriáját – a keresztre szögezve viszi azt. Döbbenetes, de a lehetőségért tolonganak az önkéntes hívő férfiak. Nagypénteken az asszonyok fekete ruhát viselnek, Krisztus mártírhalálára emlékezve. A tojás megszentelésének és vasárnapi rituális elfogyasztásának szokása a mai napig hagyomány, ennek ellenére nem festenek tojást húsvétra. A gyerekek viszont így sem maradnak le a húsvéti ajándékról, európai társaikhoz hasonlóan itt is csokoládétojásokat ajándékoznak nekik.

Nagypénteken itt is tilos a húsevés. Ilyenkor – a földrészre jellemző termények alapján – kukoricás ételeket és a babalapú, hét zöldségből főzött húsvéti ételt eszik, de mostanában itt is kezd divatba jönni a húsvéti karaj, azaz a „Chuletas de pascuas”. A margarinos/vajas füstölt húst fahéjas mézzel, valamint cseresznye és narancslé keverékével sütik össze.

A húsvéti nyúllal – németül Osterhase – kapcsolatban megoszlik a tudóstársadalom véleménye. Ismeretes, hogy a pogány németek tiszteltek egy tavaszistennőt, s talán a termékenységével összefüggésben a nyulat is vele együtt említették. Ám több német kutató azt mondja, hogy félreértésből került a nyúl is képbe, hiszen nem tojik tojást.

A németek ugyanis bizonyos területeken, tojásokkal együtt, gyöngytyúkot (Haselhuhn) adományoztak egymásnak. Valószínűleg ez a szó rövidülhetett meg vagy hallhatták félre, így lett a gyöngytyúkból nyúl (Hase). Egy bizonyos, hazánkba a nyúl mint húsvéti szimbólum a 18–19. században, a beköltöző német városi polgárságnak köszönhetően került. A 19–20. században pedig már szokássá vált a húsvéti nyuszinak fészket készíteni és elrejteni azt valahová a kertben, amit később a gyerekek megkerestek.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.