Négy európai és két amerikai idegkutató kapta az Agy-díjat

Az optogenetika feltalálásáért és fejlesztéséért négy európai és két amerikai idegkutatónak ítélték oda a 2013. évi Agy-díjat (Brain Prize).

kn
2013. 03. 12. 10:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az optogenetika feltalálásáért és fejlesztéséért négy európai és két amerikai idegkutatónak ítélték oda a 2013. évi Agy-díjat (Brain Prize). A dániai Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány által létrehozott, egymillió euróval járó díjat Ernst Bamberg, Peter Hegemann és Georg Nagel, a frankfurti Max Planck Intézet kutatói, Gero Miesenböck, a Yale Egyetemen dolgozó osztrák idegkutató, Ed Boyden, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatója és Karl Deisseroth, a Stanford Egyetem professzora kapta megosztva – jelentették be hétfőn Koppenhágában.

Az elismerést a tudományos életben világszerte az „idegtudományi Nobel-díjként” tartják számon. A díjazottak megteremtették az idegsejteket fénnyel manipuláló optogenetika alapjait. A módszer lényege, hogy fényérzékeny fehérjéket juttatnak az idegsejtekbe, és amint fénysugárzás éri őket, célzottan és gyorsan aktiválni tudják őket.

Ez a „forradalmi technika” az agy minden korábbinál pontosabb feltérképezését teszi lehetővé, teljesen új ismereteket adva annak bonyolult feladatairól. Az optogenetika segítségével könnyebb lesz olyan betegségeket kutatni, mint a Parkinson- és az Alzheimer-kór, az epilepszia, a skizofrénia, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD), a különböző szenvedélybetegségek és a fájdalommal kapcsolatos rendellenességek – idézte a zsűri indoklását az alapítvány honlapja.

Az optogenetikát a Nature tudományos szaklap 2010-ben az év módszerének választotta. A módszert Ernst Bambergnek, a frankfurti Max Planck Intézet igazgatójának laboratóriumában dolgozták ki 2002-ben. Ezt fejlesztette tovább Karl Deisseroth, a Stanford Egyetem viselkedéstudománnyal és biológiai tervezéssel foglalkozó professzora. Gero Miesenböck legyeknél fedezte fel, hogy az agysejtek fénysugárral be-, illetve kikapcsolhatók. Miesenböck ennek segítségével vizsgálta az agy szerkezetét. Az Agy-díjat május 2-án adják át Koppenhágában. A díjat először 2011-ben ítélték oda, akkor három világhírű magyar agykutatót, Buzsáki Györgyöt, Freund Tamást és Somogyi Pétert illették az elismeréssel.

Budapesten a héten rendezik meg az agykutatás hetét, a témáról bővebben itt olvashat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.