Nem egyedi eset a salgótarjáni vaddisznóvándorlás

Ma már országszerte egyre nagyobb gondot jelent, hogy gyakran megjelennek vaddisznók a lakott területeken, mert ott könnyebben találnak maguknak táplálékot.

Salgótarján belterületén sokfelé évek óta mindennapos látvány a vaddisznó: a járókelők és az autósok főleg a kora reggeli, illetve az esti órákban számíthatnak találkozásra. A nógrádi megyeszékhely földrajzi adottságai kedveznek a vad megtelepedésének. Jelenlétük a lakosság egy részében félelmet kelt, nem is beszélve az általuk okozott károkról.

Fodor Enikő, a Salgótarjáni Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Építéshatósági Irodájának vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: lakossági bejelentések sokasága érkezik hozzájuk a belterületeken felbukkanó egyes vadfajok, főleg a vaddisznók miatt. Sokan nem érzik biztonságban magukat a kerteket és a közterületeket feltúró, a játszóterekre is bemerészkedő állatok miatt.

A városnak nincs lehetősége a védekezésre, viszont megelőzésként a kóbor állatok etetését önkormányzati rendeletben megtiltották – a gazdátlan kutyáknak és macskáknak szánt ételmaradékot ugyanis részben a vaddisznók eszik meg. A rendelet betartását a közterület-felügyelők is ellenőrzik.

Bakó Csaba, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság vadászati és halászati osztályának vezetője a kérdésről kifejtette: bár a hivatal nem illetékes e kérdéskörben, a lakossági bejelentések nagy része hozzájuk érkezik.

„A vaddisznó rendkívül intelligens állat, megtanulta, hogy a városban nem vadászható, ezért húzódik a lakott területek szélére, illetve marad fenn nagyobb számban ezeken a területeken. A klasszikus sertéspestis után alig egy-két évvel már rekordokat döntöget az állomány és a teríték nagysága, az előző idényben elejtett 8008 szabadterületi darabszám a február 28-áig tartó vadászidényben várhatóan 9000 felett lesz. Az állomány további csökkentése érdekében az elejtendő mennyiséget a vadászati hatóság tovább fogja emelni” – mondta az osztályvezető.

Bakó Csaba hozzátette: a város területén a vaddisznó, az őz és a róka fordul elő leggyakrabban, a természeti adottságok miatt a vad könnyen bejut a belterületre. A város körüli elhagyott zártkertek és üdülőtelkek valóságos kibocsátóhelyei a vaddisznóknak, mert ezek nem vadászható területek, viszont a még termő gyümölcsfák nyár elejétől tél végéig táplálékot, a gondozatlan növényzet pedig búvóhelyet szolgáltat a vadnak.

A Salgótarján környékén két vadászterületet is kezelő Ipoly Erdő Zrt. közönségkapcsolati vezetője, Lengyel László az MTI kérdésére kifejtette, hogy ma már országos gond a vaddisznók belterületi megjelenése. A korábban félénk, rejtőzködő életmódot folytató állatfajok egyes példányai viselkedésüket módosíthatják, és megtanulják, hogyan tudnak érvényesülni az ember által létrehozott környezetben. Erre az egész Földön számos példa ismert.

„Ennek az érdekes folyamatnak része az is, hogy a vaddisznók – mint különösen intelligens állatok – kihasználják a városi élet előnyeit. Még kevésbé kell meglepődnünk ezen ott, ahol a lakott terület az erdei életközösségekkel érintkezik. Az urbanizálódó állatokkal járó problémák kezelése nehézkes. A vadgazdálkodók tervszerű állományszabályozással fékezik a vad túlszaporodását, elterelő etetéssel és vadbefogással is elősegítik távol tartásukat a lakott területektől. A szabályozás eszközei azonban erősen korlátozottak” – mondta a közönségkapcsolati vezető.

Lengyel László hozzátette: a településeken tilos vadászni, mert a fegyverek nagy hatótávolságúak, még a megpattanó lövedék is veszélyes lehet. A vaddisznó számára így alig jelent kockázatot az ember közelsége, és az ínséges időszakban a lakott területen könnyebben talál táplálékot, mint az erdőben. A legfontosabb, hogy félreértelmezett állatszeretetből senki ne etesse ezeket az állatokat. A kukákat gondosan zárni kell, a kerítéseket pedig karbantartani, sőt a vaddisznóktól a komposztálni való zöldhulladékot is célszerű elzárni.