Ami minden emlőst összeköt

Egy friss tudományos publikáció szerint az emlősöknél a kicsik automatikus megnyugvási reakciót élnek át, amint anyjuk vigasztalóan felveszi őket.

tt
2013. 04. 23. 7:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A ScienceDaily tudományos portál által ismertetett tanulmány szerint a kicsikben lezajló megnyugvási válaszreakció koordinációjában egy sor központi, motoros és szívműködési szabályozás közrejátszik, és alkotóeleme az evolúció során rögzült anya-gyermek interakció is. A kutatók ugyanakkor nem tudtak jó hírrel szolgálni az új szülőknek: a megnyugtatott, elernyedt kisgyermek gyakran megint sírni kezd, amint leteszik.

„Az egértől az emberig az emlősök kicsinyei megnyugodnak és ellazulnak, ha az anyjuk viszi őket. Ez a reakció megkönnyíti az anya számára a kicsi hordozásának terhét, és mind az anya, mind a gyermek számára hasznos” – fejtette ki Kumi Kuroda, a japán Szaitamában lévő Riken Agykutató Intézet tudósa.

Más szavakkal: az anya karjában van a legjobb helye a kicsinek, a túlélés szempontjából is. Az anyák nyilván örülnek is, ha nyugodt a gyermekük. Az, hogy a gyerekek természetes módon abbahagyják a sírást, amikor felveszik őket, tulajdonképpen evolúciós „win-win” szituáció, vagyis mindketten nyernek vele.

Ugyanezt figyelte meg Kuroda a kísérleti egereknél a laboratóriumában. „Amikor a ketrecük tisztításakor óvatosan, a hátuk bőrénél fogva, ahogy az anyjuk szokta, kiemeltem őket, azonnal abbahagyták a kapálózást és rendben voltak. Nyugodtnak tűntek, de nem teljesen ernyedtnek, behajlítva tartották a végtagjaikat. Az egerekben ez a megnyugvási válasz ahhoz hasonlított, amikor az anya tartja karjaiban a gyermekét” – idézte fel a tudós.

Kuroda és kollégái vizsgálataik során megfigyelték, hogy amikor az anya karjába veszi a kisgyermeket, annak szívverése azonnal lelassul. Ugyanezt tapasztalták az egereknél is. A kisgyermekek és az egérivadékok is mozdulatlanná váltak, amint felemelték őket. Emellett az óvatosan felvett és hordozott kisegereknél is megfigyelték, hogy abbamaradt ultraszonikus sivalkodásuk.

Ezt a reakciót az egerekkel végzett kísérletek során összefüggésbe hozták a propriocepcióval, azaz a végtagok és test helyzetének, mozgásának érzékelésével. Az is kiderült, hogy a sírásra adott koordinált válasz közvetítésében kulcsszerepet játszanak az agy bizonyos részei és a paraszimpatikus idegrendszer.

A tanulmány eredményei fontos adalékokkal járulhatnak hozzá a gyerekneveléssel kapcsolatos ismeretekhez, és szerepük lehet a gyermekbántalmazás megelőzésében, ugyanis segítenek a felnőtteknek egy gyerek szemszögéből látni a dolgokat.

„A gyermekek válaszreakciójának tudományos felfogása megóvja a szülőket attól, hogy úgy értelmezzék az újból feltörő sírást, mintha a gyerek őket akarná kontrollálni, ahogy azt néhány szülői elmélet – köztük a „hagyjuk csak sírni” is – sugallja. Ezt a jelenséget inkább úgy kell értelmezni, mint a gyerek szenzomotoros rendszerének természetes következményét – emelte ki Kuroda.


Ha a szülők ezt megértik, talán kevésbé frusztrálja majd őket a gyereksírás, és kisebb lesz a kockázata annak, hogy bántalmazzák a gyermeket - hangsúlyozta a tudós.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.