Ellenáll a gyilkos kórnak a mesterségesen előállított malac

Új technológiával betegségnek ellenálló malacot állítottak elő az első sikeresen klónozott emlős, Dolly bárány megalkotói.

kn
2013. 04. 17. 5:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Új technológiával betegségnek ellenálló malacot állítottak elő az első sikeresen klónozott emlős, Dolly bárány megalkotói. Az edinburghi Roslin Intézet kutatói génszerkesztési eljárással hívták életre a malacot négy hónappal ezelőtt. Ő az első emlősállat, amely ezzel a technológiával született. Ez a módszer jóval egyszerűbb, mint a klónozás – adta hírül a The Daily Telegraph brit napilap. Az új technika gyorsabb és hatékonyabb az eddig létező eljárásoknál, és nincs szükség hozzá antibiotikumnak ellenálló gének használatára.

A génszerkesztés egyszerű és pontos folyamat, amelyben a kutatók az állat DNS-éből „lenyisszantanak”, és a helyére új genetikai anyagot juttatnak be, azaz megváltoztatnak egyetlen egyet a géntérképet alkotó hárommilliárd alapegységből. A létező GM-technológiákkal ellentétben e módszerhez nincs szükség antibiotikumnak ellenálló génekre, amelyek használata a génmódosítás ellenzőinek aggodalmát váltja ki.

Sikerességi rátája 10-15 százalékos, szemben az eddig technikákkal, amelyeknél kevesebb mint egy százalék, és a módszer megtermékenyített petesejtek felhasználásával alkalmazható, nincs szükség a klónozás bonyolult technikájára. A folyamat olyan pontosan másolja a természetes génmutációt, hogy az állat DNS-ét vizsgálva lehetetlen megmondani, mesterségesen módosították-e vagy sem – olvasható a brit napilap honlapján.

A sertés immúnis az afrikai sertéspestis nevű fertőző betegséggel szemben, amelynek kórokozó vírusa a fertőzéstől számított 24 órán belül képes végezni az állattal. A brit tudósok az állat génállományába beültetett gént egy afrikai vaddisznóból nyerték, amely immúnis a vírussal szemben.

A szakemberek azt remélik, hogy ezáltal jobban el tudják fogadtatni a közvéleménnyel az állatállományban végrehajtott génmódosítást, és az új eljárás kulcsfontosságú lehet a növekvő népesség élelmezése előtt álló kihívások megválaszolásában. Bruce Whitelaw professzor szerint hasonló eljárást lehet alkalmazni más állatoknál, például a szarvasmarhánál vagy a juhoknál is egy sor betegség esetében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.