Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? – így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. Április 22-én és az azt megelőző hétvégén világszerte elképesztő mennyiségű programmal, számtalan ország ünnepli a Föld napját.
Az, hogy évente legalább egy nap tudatosan odafigyeljünk a Földünkre, és környezetünkre, egyre égetőbb szükség. „Soha ennyi ember nem élt még egy időben a Földön, és soha ilyen fejlett technológia nem állt még az ember rendelkezésére, hogy kizsákmányolja környezetét” – emelte ki az mno.hunak Varga Éva. „A Föld véges erőforrásait a növekvő életszínvonal és a növekvő lélekszám egyaránt megterheli. 2012-ben a 7,1 milliárdos emberiség 1,5 Földnek megfelelő ökológiai kapacitást fogyasztott (azaz a jelenlegi fogyasztási szinten legfeljebb 4,7 milliárd ember élhetne bolygónk ökológiai határain belül). 2050-re a Föld népessége eléri a 9 milliárdot” – tette hozzá a Föld Napja Alapítvány munkatársa.
Április 22-e az egyetlen olyan környezetvédelmi jeles nap, amit nem valamilyen világszervezet hozott létre, hanem alulról jövő kezdeményezéssel alakult, és mára az egyik legnagyobb világméretű környezeti mozgalommá vált – hangsúlyozta Varga Éva. 1970-ben egy amerikai egyetemista – Denis Hayes – azután, hogy ismertté vált, nagy megmozdulást szervezett egyes növényvédő szerek ellen, amelyek a táplálékláncon át felhalmozódva beépülnek és károsítják az emberi szervezetet. Ezzel felhívta a figyelmet a szerek felelőtlen használata ellen. Neki és barátainak 25 millió amerikait sikerült az utcára vinnie. „Mindez jelentős szerepet játszott abban, hogy megalakult az első környezetvédelmi minisztérium – az amerikai EPA – és bevezették az első levegő- és víztisztasági törvényt” – mondta el a Föld Napja Alapítvány munkatársa.
Húsz évvel később, Denis Hayes, látva, hogy nem változott semmi – sőt a túlfogyasztás tovább nőtt, a Földünket pedig egyre durvábban zsákmányoljuk ki – 1989-ben Kaliforniában létrehozta a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot. Innen havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját. Az elhivatott Denis Hayesnek köszönhetően több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgára, civil szervezetek válaszoltak a felhívásra – mondta el Varga Éva.
A Föld napja alkalmából az MNO videósai egy iskoláscsoporthoz csatlakoztak, hogy bejárják a Sas-hegy világát. Azt gondolhatnánk, hogy ez a zöld terület csak egy a sok közül itt Budapesten pedig nem így van. Hegyi Zoltán, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa elmondta, a Sas-hegyhez hasonló – védett növényekkel, állatokkal és élőhellyel fővárosban fennmaradt – természetvédelmi területből csupán még egy ismert az egész világon, jó messze tőlünk Buanos Aires-ben. A különleges mikroklímának köszönhetően még jégkorszaki élőlények is fennmaradhattak itt, Budapesten. Hegyi Zoltán, őrkerület-vezető elmondta, a budai nyúlfarkfű az egyik ilyen endemikus (természetes előfordulású) faj, amely a világ állományának 90 százalékát adja. Persze a gyerekeket főként a gyíkok és a színpompás virágok hozzák lázba. Tegyük hozzá, ehhez Józsinak a területen telelő haragos siklónak lenne egy-két szava.
Ahogy végigjártuk a tanösvényt többször eszembe jutott gyermekkorom világa. A kissrácok teljesen beleélték magukat a túrába, mintha egy elveszett világba csöppentek volna. Pedig a Sas-hegy itt van a város közepén. Látogatóközpontjában interaktív kiállítással, filmekkel s utána jöhet az élménytúra. A szakember szerint a környezeti nevelés egy kiváló módszer arra, hogy a gyerekek megismerjék az őket körülvevő világot.
Ami a Föld Napja lázat illeti: Magyarország sem maradt le, szinte az első volt, amely reagált: 1990-ben lelkes önkéntesek létrehozták a Föld Napja Alapítványt, ami a mai napig működik. „Az alapítvány önszerveződő cselekvésre buzdít: a háttérből 20 éve ötletekkel segítjük a csoportokat, iskolákat, hogy tartalmas programokkal töltsék el ezt a napot” – ismertette Varga Éva. „1990 óta minden évben kiadjuk a környezetvédelem bibliájának számító A világ helyzete című könyvet. A kötet ismerteti az aktuális környezeti problémákat és javaslatokat ad, hogy mi magunk mit tehetünk a környezetünkért. A szeptemberben megjelenő idei kötet olyan súlyos tényeket tartalmaz, mint az a borzongáskeltő állítás, miszerint: már semmit nem tudunk tenni az éghajlatváltozás ellen, csak alkalmazkodni tudunk a felmelegedő világhoz” – hangsúlyozta.
Idén az alapítvány épp ezért meghirdette az éghajlatvédő húsmentes hétfőt: „Étkezz húsmentesen legalább egy nap egy héten! Húsmentes hétfő – értünk és érted! Ugye, érted?” – szól a felhívás. Egy ember, egy év, heti egy nap húsmentesen – máris 100 kilogrammal kevesebb a szén-dioxid a légkörben. Ha csak 10 éven át heti egy napunk húsmentes, máris 1 tonnával kevesebb szén-dioxiddal terheljük a környezetet.
Óriási problémát jelent, hogy háromszorosára nőtt a húsfogyasztás a világon, pedig a népesség csak 80 százalékkal nőtt. A húsmentes étkezés 2-5-ször nagyobb terhet ró a környezetre, mint a növényi alapú – magyarázta Varga Éva. Kiirtjuk az őserdőket, hogy gabonatermő vidékeket alakítsunk helyettük, hogy legyen mit enniük az állatoknak, a húst tehát kétszer termeljük meg. Évente átlagosan mintegy 40 kilogramm húst fogyasztanak a világon, Magyarországon ez a szám eléri a 60 kilogrammot. „A túlzott húsfogyasztás számlájára írhatók azok a civilizációs betegségek, aminek következtében kevesebb ideig fogunk élni” – hangsúlyozta a szakértő.
Nagyon fontos a mindennapi apró környezetvédelem is: a takarékos főzés (nagyanyáink birtokában voltak e tudásnak), a tudatos vásárlás, a takarítás vegyszerek nélkül. A környezetkímélő életmód nemcsak olcsóbb, hanem egészségesebb is.
Tény, hogy a Föld éghajlata melegszik, gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, ezért fontos a felkészülés az alkalmazkodásra: ebben segít a nonprofit Föld Napja Alapítvány, és nem csak a Föld napján.
Idén is rengeteg programmal várják a családokat, érdeklődőket a Föld napja alkalmából. Íme egy-két program, ami közül lehet válogatni:
