Szorosabbra kell fogni az országok közötti együttműködést a tudományos életben, mert a tudománydiplomácia a konfliktusok kezeléséhez, megelőzéséhez is hozzájárulhat – mondta Bogyay Katalin, az UNESCO Közgyűlésének elnöke hétfőn Budapesten.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Tudomány és diplomácia: Közép-Európa és a Földközi-tenger déli térsége címmel rendez nemzetközi konferenciát hétfőn a Budapesti Olasz Kultúrintézetben. Az esemény sajtótájékoztatóján Bogyay Katalin kiemelte: Magyarország aktív szerepet vállal a vízpolitikában, ősszel csúcstalálkozót rendez a témában és ezzel, továbbá a tudományos világfórum szervezésével is bizonyítja elkötelezettségét a tudománypolitikában. Megjegyezte: az UNESCO célja a nemzetközi együttműködés segítése az oktatásban, a kultúrában, a tudományban és a kommunikációban. A budapesti konferencia is jó alkalmat nyújt ennek a kooperációnak az erősítésére – vélekedett.
Pálinkás József, az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy segíteni kell azokat az országokat, ahol nem megfelelőek a feltételek a tudomány támogatására. Kifejtette: a tehetség megoszlása a világban sokkal egyenletesebb, mint ahogyan azt az országok, régiók tudományos teljesítménye sugallhatja, ezért olyan feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik a tehetség kibontakozását. Ez azért is fontos, mert a globális kihívások kezelésére jobbak az esélyek, ha az országok összefognak – mutatott rá.
Maria Assunta Accili budapesti olasz nagykövet arról beszélt, hogy a hétfői tanácskozást a magyar-olasz kulturális és tudományos évad keretében szervezik. A két ország kapcsolatépítésének fontos eleme a tudomány, ezért több ilyen témájú szemináriumot, kerekasztal-beszélgetést tartanak az évadban – mondta.
A diplomata is kiemelte, hogy a globális problémákat egyetlen ország sem oldhatja meg egyedül, ezért össze kell fogniuk az államoknak. A globális kihívások kezelésében pedig a tudományos együttműködés sokat segíthet – fogalmazott. Lidia Brito, az UNESCO tudománypolitikáért és fenntartható fejlődésért felelős részlegének vezetője kiemelte: a nemzetközi szervezet célja a béke megteremtése és ebben a tudományos együttműködés fontos szerepet játszik. A tudomány felelőssége ma nagyobb, mint valaha, mert a globális kihívások megoldásában, a fejlődő országok problémáinak kezelésében óriási a jelentősége – vélte. Megjegyezte, hogy éppen ezért lényeges kapcsolatot teremteni a tudomány és a politikai döntéshozatal között.
Alan Leshner, az American Association for the Advancement of Science (AAAS) szervezet vezérigazgatója szerint a tudomány és a diplomácia szoros kapcsolatban áll egymással. A kormányok gyakran használják a tudományt diplomáciai célokra, sokszor kötnek ilyen témájú együttműködési megállapodást. Hozzátette: a tudomány a kapcsolatépítés tere lehet akkor is, ha a kormányok egyébként nem tudnak együttműködni, például az Egyesült Államok és a Szovjetunió tudósai között is volt kooperáció a hidegháború idején.
A hétfői nemzetközi konferencia célja a Közép-Európa és a Földközi-tenger térsége közötti tudományos együttműködés előmozdítása, valamint a tudománypolitika és -diplomácia lehetőségeinek megvitatása. A 14 országot képviselő mintegy félszáz tudós, diplomata és tudománypolitikai döntéshozó részvételével rendezett kerekasztal-beszélgetések fő témái között szerepel a nemzeti kutatási és innovációs rendszerek megerősítése, a tudományos szervezetek bevonása a tudománypolitika alakításába, továbbá a nők tudományban betöltött szerepe.
