Papp Balázs, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának fiatal munkatársa kapta a Szent-Györgyi Talentum Díjat, a tudományos elismerést kedden adták át első ízben Szegeden. A Szent-Györgyi Talentum Díjat idén alapította a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány.
Az elismerésre érdemes kutatót a tervek szerint hagyományosan az alapítvány kuratóriuma az adott évben Szegedre látogató Nobel-díjas kutatókkal közösen választja ki, ebben a munkában idén Bert Sakmann német fiziológusprofesszor vett részt.
A Szent-Györgyi Talentum Díjat az elmúlt egy-két évben publikált, nemzetközi szinten is meghatározó felfedezésért adják át. Emellett feltétel, hogy a díjat olyan szegedi tudós kapja, aki – a díj névadójához, Szent-Györgyi Alberthez hasonlóan – a felfedezéséhez kapcsolódó kutatói munka jelentős részét a Tisza-parti városban végezte.
Az élőlények látható tulajdonságait a genetikai állományban kódolt több ezer gén összehangolt működése határozza meg. A biológia egyik komoly kihívása, hogy a gének molekuláris szintű működéséből levezesse a megfigyelhető tulajdonságokat és azok mutációk hatására bekövetkező megváltozását. Habár napjainkban rohamos tempóban gyűlnek az adatok a mutációk hatásairól, egyelőre nem világos, hogyan vezethetők vissza a sejt molekuláris rendszereinek működésére. Különösen rejtélyesek a génkölcsönhatások, amikor két mutáció hatása függ egymástól, például az egyik mutáció felerősíti a másik mutáció káros hatását.
Papp Balázs és kollégái az egysejtű élesztő molekuláris rendszereinek számítógépes szimulációjával és egyedülálló kísérletes adatokkal keresték a választ e kérdésekre. Kimutatták, hogy a génkölcsönhatási mintázatok mögött általános szabályszerűségek rejlenek, és magyarázatot találtak arra, hogy bizonyos gének mutációi miért képesek kiugróan sok más mutáció hatását tompítani vagy erősíteni. Ezenkívül kifejlesztettek egy új, mesterséges intelligenciára épülő eljárást, amely képes volt a rendelkezésre álló génkölcsönhatási adatokból automatikusan biológiai elméleteket gyártani.
Hol születnek az agyban a döntések? – erre a kérdésre keresi a választ Bert Sakmann német fiziológusprofesszor, akinek munkáját a patch-clamp technika, egy úttörő elektrofiziológiai vizsgálati módszer kidolgozásáért 1991-ben orvosi Nobel-díjjal ismerték el, és aki kutatásairól is beszélt kedden Szegeden, a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia orvos- és egészségtudományi szekciójának megnyitóján. Mint a tudós a Szegedi Tudományegyetemen tartott előadásán felidézte, az 1980-as években sikerült kidolgozniuk egy technikát, amelynek segítségével valós időben vizsgálható a nátriumionok sejthártyán történő átjutását lehetővé tevő csatornák működése. Azt is bizonyítani tudták, hogy a sejtek közötti elektromos jelek átvitele is ezeken az ioncsatornákon keresztül valósul meg. Később az ioncsatornák felépítését leíró örökítőanyag pontszerű módosításával felépítésükről és működésükről is számos információt megtudtak.
A professzor úgy gondolta, a vizsgálati technika segítségével egy őt régóta foglalkoztató kérdésről, az agykérgi idegsejthálózatok működéséről is megtudhatnak részleteket. Ehhez felállítottak egy kísérleti modellt: egy egeret helyeztek el egy platformon, a szomszédos platóra – melyet ugorva érhet el az állat – pedig csokoládét raktak. A vizsgálatok célja annak felderítése volt, hol születik meg az állat agyában a döntés arról, átugorja-e a rést a csemegéért vagy sem. Az egerek bajszuk mozgatásával tapintják ki a szomszédos platform távolságát. A kutató munkatársaival megalkotta az érintett agykérgi terület háromdimenziós modelljét, s kiderítette, más sejtek felelősek a bajusz mozgatásért, s mások a tapintásért.
Az egyelőre kérdéses, hogy végül hol születik meg a végső döntés az ugrásról, az azonban valószínűnek tűnik, hogy olyan területen, amely egyaránt kapcsolatban van a tapintásért és a bajusz mozgatásáért felelős sejtekkel. Bert Sakmann előadásában kitért arra, személyes okai is vannak, hogy Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulója, 2012 után idén ismét elfogadta a Szegedi Tudományegyetem meghívását. 1956-ban, a forradalom idején 14 esztendős volt, a rádióban pedig folyamatosan követte a Magyarországról érkező híreket. A professzor kifejtette, tisztelettel adózik azon hallgatók előtt, akik Szegeden 1956. október 16-án először megfogalmazták a diákság követeléseiket. Hozzátette: németként nagyrabecsüléssel gondol Magyarországra azért is, ami 1989-ben, a vasfüggöny lebontása idején történt.
