„A természetvédelmi területeken csak a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi felügyelőség engedélyével lehet gyűjteni a medvehagymát, és ezt a törvényt az utóbbi években muszáj szigorúbban betartatni, mert míg korábban a helyiek a napi szükségleteiknek megfelelő mennyiséget szedték, mára kereskedelmi mennyiséget is gyűjtenek” – mondta az MTI-nek Fischer József, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának vezetője.
Tapasztalataik szerint előfordul, hogy a medvehagymát brutális módszerekkel, sarlóval szedik vagy kitépik tövestül, ami gyéríti a meglévő telepeket. A természetvédelmi őrszolgálat ezért ezekben a hetekben fokozottan figyel a medvehagymás területekre, és figyelmeztetik a gyűjtőket a gyűjtés korlátaira. „A medvehagymát sokszor összetévesztik a gyöngyvirággal, utóbbi növény mérgező” – hívta fel a figyelmet a természetvédelmi szakember.
A 2009. évi, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény értelmében állami erdőben (nem védett területen) mindenki csak saját szükségleteinek megfelelő mennyiségű gombát, gyógynövényt – így medvehagymalevelet is – gyűjthet külön engedély nélkül – idézte fel Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek. Aláhúzta: az erdészetnek nem érdeke, hogy a medvehagyma eltűnjön az erdeiből, ezért a gyűjtési szezonban ellenőrzik a medvehagymás területeket.
„Engedély nélkül egy nap két kiló medvehagymát gyűjthet egy ember. Ha valaki ennél nagyobb mennyiséget kíván szedni, azt csak az erdőgazdálkodó engedélyével teheti; néhányan vásároltak is ilyet a Bakonyerdőtől” – közölte a vezérigazgató. Amióta a gasztronómia felkapta az ízletes medvehagymát, sokkal többet gyűjtenek belőle az erdőkben.
